Házirend

„Krisztusban tehát egészen nyíltan megparancsolhatnám neked azt, ami a kötelességed volna, a szeretet miatt azonban inkább csak kérlek.” (Fil 8)

A Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

H Á Z I R E N D J E

A líceumi diák egy nagy és nagy múltú család élo közösségébe tartozik. Azok a szabályok, amelyek a diákkor életrendjét meghatározzák, nem pusztán a közös munka menetét biztosító előírások, hanem ennek a közösségnek jellemet alakító hagyományai is. A Házirend az Egyházi Közoktatási Törvény és az Oktatási Törvény szellemében, az Igazgatótanács, a tantestület, az Iskolaszék és a Diáktanács véleményének egyeztetésével készült. Arra hivatott, hogy elősegítse iskolánk közösségi életének fejlődését, oktató-nevelő célkitűzéseit. Ezért minden tanítványunk igyekezzék gondosan megtartani előírásait, megismerve jogait és kötelességeit, hogy iskolánk művelt, fegyelmezett, alkotómunkára kész fiatalokat neveljen egyházunk és hazánk javára.

I. A LÍCEUM DIÁKJAINAK KÖTELESSÉGEI

II. A LÍCEUM DIÁKJAINAK JOGAI

III. TANÓRÁK, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, A LÍCEUM HELYISÉGEINEK ÉS TERÜLETÉNEK HASZNÁLATI SZABÁLYAI

IV. KÉSÉSEK, HIÁNYZÁSOK

V. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁT MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RENDJE

VI. A TANULÓK DICSÉRETÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK ÉS KITÜNTETÉSÉNIEK ELVEI ÉS FORMÁI

VII. ADATKEZELÉS

---

I. A Líceum diákjainak kötelességei

1. A diákok kötelessége, hogy jogaikkal élve ne sértsék a közösség érdekeit, és mást se akadályozzanak jogai gyakorlásában.
2. A diákok kötelessége, hogy tanulótársaik, az iskola vezetői, tanárai és alkalmazottai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák. Kötelességük továbbá tanulótársaik, az iskola vezetői, tanárai és alkalmazottai magántulajdonának óvása és tiszteletben tartása.
3. A tanulók kötelessége, hogy ismerjék meg és tartsák be a Házirendben foglaltakat.
4. A diákok kötelessége, hogy 7.50-re, illetve az első tanítási óra előtt legalább 10 perccel az iskolába érkezzenek.
5. A diákok kötelessége, hogy a további tanítási órákra pontosan érkezzenek, becsengetéskor a tanteremben, illetve a szaktanterem előtt tartózkodjanak. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a szaktanár az osztálynaplóba bejegyzi.
6. A diákok az órarendi lyukasóra (pl.: valamely tantárgy követelményeinek teljesítése alóli felmentés) esetén csak osztályfőnöki beleegyezéssel és szülői kérésre hagyhatják el az iskolát. Egyéb esetben a szülők erre vonatkozóan kérelmet fogalmazhatnak meg az ellenőrző könyvbe történő bejegyzéssel, illetve indokolt esetben engedélyt adhat az épület elhagyására az osztályfőnök is. Egyébként a diákoknak a lyukasórát a tanítás zavarása nélkül az iskola területén, lehetőleg a könyvtárban kell eltölteniük. A 18. életévüket betöltött tanulóinknak tanítási időben a Líceum épületének elhagyására elegendő az osztályfőnökük engedélyét kérni.
7. A tanulók a tanítási idő alatt csak indokolt esetben hagyhatják el az iskolát, akkor is csak az osztályfőnök vagy távollétében a következő órát tartó szaktanár engedélyével. Ha a diáknak a tanítási óra alatt rosszullét vagy más komoly ok miatt távoznia kell az iskola épületéből, akkor az órát tartó tanár az ellenőrző könyvükbe írja be az engedélyt a pontos időpont és indok feltüntetésével.
8. A hetesek órakezdés előtti feladata a tanterem szellőztetésee, a tábla letörlése, a szivacs kimosása, a kréta beszerzése, a szaktanár megérkezéséig a rend fenntartása, a tanulók számbavétele és órakezdéskor a hiányzók jelentése. A hetesek felügyelik a tanterem tisztaságát, rendjét, berendezési tárgyainak épségét. Amennyiben rongálást vagy egyéb szabálytalanságot, rendellenességet észlelnek, azt haladéktalanul jelentik az osztályfőnöknek vagy az igazgatónak, illetve helyetteseinek. A hetes jelenti az iskolavezetésnek, ha a szaktanár a becsengetéstől számított 10 percen belül nem jelent meg az órán. A hetes feladata továbbá annak ellenőrzése, hogy a csoport vagy az osztály a tantermet csak az ablakok bezárása és a villany lekapcsolása után hagyja el.
9. A Líceum felszerelése mindannyiunk közvagyona, sőt a következő tanulónemzedékeké is. Az iskolai környezetet a rend és a tisztaság teheti otthonossá. Épp ezért a tanulók kötelessége, hogy gondosan ügyeljenek az épület tisztaságára és épségére, minden hulladékot szemétgyűjtőbe dobjanak, óvják a falakat, a tantermek berendezését, a tantermek és a mellékhelyiségek tisztaságát és épségét.
10. A Líceum felszereléséért, a közvagyon megóvásáért – a tanulók és osztályközösségük egyaránt - anyagilag is felelősek. Az okozott kárt jelentsék azonnal az igazgatóhelyettesi irodában. A teremben az osztály vagy csoport előtt órán tartózkodó osztály vagy csoport felelősségét egy esetleges károkozásban csak akkor kell megvizsgálni, ha a károkozást a tanulók az óra elején jelentik az órát tartó tanárnak.
11. A tisztaság és a rend ellen elkövetett súlyos hanyagság és vétség fegyelmi büntetéssel jár. A fegyelmezetlenségből vagy gondatlanságból okozott kárt a Líceum részben vagy egészben megtérítteti az elkövetővel, megfelelve a Közoktatási Törvény 77. § (1) és (2) bekezdésének.
12. A diákok kötelessége a balesetvédelmi előírások megtartása és az esetleg bekövetkező balesetek azonnali jelentése a szaktanárnak és az illetékes igazgatóhelyettesnek.
13. A diákok kötelessége, hogy az épületen belül elhelyezett hirdetőfelületeken, illetve máshol a Líceum épületén ( falain, kapuján, ablakain stb. ) történő hirdetéshez az igazgató - távollétében valamelyik igazgatóhelyettes - engedélyét kérjék.
14. A Líceum és szülői ház kapcsolatát az ellenőrző könyv is biztosítja. Az iskola értesítéseit, a tanuló érdemjegyeit a szülők aláírásukkal veszik tudomásul. Ezért a tanulók kötelessége, hogy ellenőrző könyvüket a tanítási időben maguknál tartsák, az értesítéseket a következő tanítási napra - kollégisták a következő hazautazást követő első tanítási napra -, érdemjegyeiket havonta legalább egyik szülőjükkel aláírassák. A Líceum tanárai a szülőket a fogadónapokon, és az ellenőrző könyvbe beírt, valamint előre egyeztetett időpontban fogadják. Az osztályozó konferenciákat megelőző két hétben a szülők fogadását csak a megoldásra váró probléma súlyossága és halaszthatatlansága indokolhatja.
15. Az iskola bizonyos közleményeit (pl.: helyettesítési rend, teremcserék stb.) hirdetőtáblán teszi közzé. A tanulók ezért kötelesek a hirdetőtáblákon megjelenteket folyamatosan nyomon követni, valamint az ott közölt utasításokat betartani.
16. előrelátható, indokolt hiányzás esetén a diákok szüleinek előzetesen engedélyt kell kérniük a távolmaradásra. Az előrelátható hiányzásra az osztályfőnök adhat engedélyt - évente összesen 3 napra - az ellenőrző könyvbe bejegyzett szülői kérés alapján. Ennél hosszabb idejű hiányzásra engedélyt csak az igazgató adhat, külön írásos szülői kérésre, legalább egy nappal az esedékességet megelőzően. Távol maradni csak az engedély megszerzését követően szabad. Az engedélyezett távollétet utólag igazolni már nem kell.
17. Betegség vagy egyéb előre nem látható hiányzás esetén - lehetőleg a hiányzás első napján – a tanulók szülei értesítsék az iskolát a titkárságon keresztül. Betegség miatti hiányzást az ellenőrző könyvben a szülő vagy a kollégiumi nevelőtanár (kollégista esetében, amennyiben a hiányzás ideje alatt a kollégiumban tartózkodott) és az orvos által aláírva kell igazolni. Egyéb ok miatti hiányzás esetén utólagosan a szülők egy tanévben legfeljebb három alkalommal, összesen három napot igazolhatnak. A diákok kötelessége, hogy mulasztást az iskolába érkezésüket követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb 5 tanítási napon belül igazolják.
18. A diákok kötelessége, hogy a könyvtári tartozásukat legkésőbb az utolsó tanítási nap előtt két héttel rendezzék.
19. Minden diák kötelessége, hogy tevékenyen részt vegyen a tanórákon és az általa választott foglalkozásokon zajló munkában, iskolai és otthoni, szóbeli és írásbeli feladatait rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően végezze el.
20. A tanulók fordítsanak különös figyelmet arra, hogy ruházatuk legyen mindig tiszta, gondozott. Kerüljék a megütközést, feltűnést keltő, valamint gondozatlan öltözetet és hajviseletet. A diákok az iskola területén hiányos vagy megütközést keltő öltözékben nem jelenhetnek meg, kerüljék a kozmetikai szerek kirívó használatát. Ünnepi alkalmakkor az iskolai rendezvényeken a tanulók az iskola egyenruhájában jelenjenek meg.
21. Az iskola épületében, a tanítási órák esetleges külső helyszínein, valamint az iskolai rendezvényeken tilos a dohányzás és a szeszesital, valamint a drognak minősülő anyagok fogyasztása.
22. A diákok iskolán kívüli elfoglaltságait, szórakozásukat irányítsa szüleik útmutatása, valamint önfegyelmük és a Líceumhoz tartozás tudata, amellyel nem egyeztethető össze az egészséget károsító életviteli cikkek fogyasztása. Viselkedjenek az iskolán kívül is a törvényt tisztelő állampolgár magatartási normái szerint.

II. A Líceum diákjainak jogai

1. A diákok joga, hogy személyiségüket, emberi méltóságukat és a törvények adta jogaikat mindenki tiszteletben tartsa, legyen biztosítva védelmük a fizikai és lelki erőszak bármilyen formája ellen.
2. A diákok joga hozzájutni a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz, és tájékoztatást kapni a jogaik gyakorlásához szükséges eljárásokról.
3. A diákoknak joguk van javaslataikkal részt venni a Líceum Házirendjének összeállításában.
4. A tanulók joga problémás ügyeikkel a szaktanáraikat, az osztályfőnöküket, az iskola igazgatóhelyetteseit, az igazgatót vagy az iskolaszéket felkeresni. (A sorrend betartása nem kötelezo, de célszerű.)
5. Kérdéseket intézhetnek, javaslatokkal fordulhatnak az iskolavezetéshez, tanáraikhoz, az iskolaszékhez, a szülői szervezethez a személyükkel vagy tanulmányaikkal kapcsolatos területeken, és ezekre joguk van 30 napon belül érdemi választ kapni. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilváníthatnak tanáraik munkájáról, az iskola működéséről. Mindezt megtehetik az évenkénti diákközgyűlésen, vagy indokolt esetben bármikor, az osztályok megválasztott diákképviselőin keresztül.
6. A diákok joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljenek. A kollégiumban az iskolaorvos, illetve védőnő végez évenkénti szűrővizsgálatokat, szükség esetén szakrendelésre utal, beadja az életkorhoz kötött védőoltásokat, elsősegélyt nyújt. A tanulók rosszullét esetén a Líceum bármely dolgozójához fordulhatnak segítségért.
7. A tanulóknak joguk van problémáik megoldásában osztályfőnökük és szaktanáraik segítségén túl az iskola lelkészének, orvosának, védőnőjének, mentálhigiénikus tanárának, pályaválasztási és drogügyi koordinátorának segítségét kérni és igénybe venni.
8. A tanulók joga, hogy az iskolában működő, érdekeiket képviselő diákönkormányzat tagjai vagy választott tisztségviselői legyenek, érdekeik védelméért a diákönkormányzathoz forduljanak. (Az iskolában működő Líceumi Ifjúsági Diákszövetség működési és szervezeti szabályzatát a Melléklet tartalmazza.) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. (A tanulók nagyobb közösségének számít minimálisan egy osztály.)
9. A diákok joga, hogy a kötelezo és választható ( közép vagy emeltszintű érettségire felkészítő ) tantárgyakon kívül, érdeklődésüknek megfelelően részt vegyenek szakkörök, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más diákkörök munkájában. A diákkör indulását írásban kell engedélyeztetni az igazgatóval, és a foglalkozásokról naplót kell vezetni. A diákkör minimális létszáma 5 fő. A Líceum lehetőségei szerint biztosítja a helyiséghasználatot, a tanári irányítást pedig költségvetésétől függően engedélyezi.
10. A tanulók joga, hogy tagjai legyenek iskolán kívüli szervezeteknek, egyesületeknek is. A belépést a szüleik engedélyezik, és erről lehetőség szerint értesítik gyermekük osztályfőnökét. A diák osztályfőnöke javasolhatja a rendkívüli elfoglaltság elhagyását, ha az veszélyezteti a tanuló iskolai tanulmányi munkáját, harmonikus fejlődését.
11. A heti pihenőnapokat és a tanítási szüneteket kivéve a tanulóknak joga van az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, helységeit a megfelelő szabályok betartásával használni.A diákok nyitva tartási ideje alatt igénybe vehetik az iskolai könyvtár szolgáltatásait.
12. A könyvtár a tanév elején meghatározott időközökben tart nyitva. A nyitva tartási idő a könyvtár ajtaján kerül kifüggesztésre.
13. A tanulók az iskola tornatermeit és sportfelszereléseit a testnevelő tanárok engedélyével és felügyelete mellett használhatják. A szabad teremórákról és a sportolási lehetőségekről a tanulók a testnevelés szakos pedagógusoktól kérhetnek információt.
14. A diákok az iskolai számítógépeket a tanárok, délután pedig a számítástechnikai labor ügyeletese engedélyével és felügyelete mellett használhatják.
15. A tanulók az iskola fénymásoló berendezéseit nyelvvizsgabizonyítvány-másolat és bizonyítványmásolat készítéséhez ingyenesen vehetik igénybe. Az iskolában egyéb célra saját költségen is csak a könyvtári könyvekben található, valamint a tanórai felkészüléshez szükséges és csak az iskolában elérhető anyagok másolhatók. A diákok a fénymásolást a gazdasági iroda dolgozóinak segítségével, tanítási napokon a 6. óra után végezhetik.
16. A diákok joga, hogy témazáró és egyéb dolgozataikat - szaktanáruk 5 tanítási napnál hosszabb távollétét kivéve - 15 tanítási napon belül kijavítva és értékelve visszakapják.
17. A tanulóknak a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - joguk van kérni, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tegyék.
18. A diákoknak a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - joguk van kérni, hogy osztályzataik megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt adhassanak számot tudásukról.
19. A diákok joga, hogy a témazáró dolgozatok időpontját l héttel előre tudják. A diákok joga, hogy l napon legfeljebb 2 témazárót írjanak.
20. A tanulóknak a ll. és a l2. évfolyamon - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között - joguk van megválasztani tantárgyakat, és ha erre lehetőség van, a tantárgyat tanító pedagógust is.
21. Meghatározott feltételek teljesülése esetén a diákoknak joguk van ingyenes vagy kedvezményes étkezést, tankönyvellátást kérni. E feltételekről a tanuló az osztályfőnökétől kérhet tájékoztatást.
22. A tanulóknak joguk van az iskola alapítványaitól szociális ösztöndíjat, szociális, illetve egyéb támogatást kérni.

III. Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségeinek és területének használati szabályai

1. A tanítás minden nap imával kezdődik.
2. A hét kezdő munkanapján a tanítás előtt 7 30 – kor közös reggeli áhítatot tartunk az evangélikus templomban.
3. A Líceumban a csengetési rend a következő:

• 1. óra: 8 00 - 8 45
• 2. óra: 8 55 - 9 40
• 3. óra: 9 50 -10 35
• 4. óra: 10 50 -11 35
• 5. óra: 11 45 -12 30
• 6. óra: 12 40 -13 25
• 7. óra: 13 30 -14 15

Délutáni csengetési rend:

• 1.óra : 15 00 -15 40
• 2.óra : 15 45 -16 25
• 3.óra : 16 35 -17 15
• 4.óra : 17 20 -18 00
• 5.óra : 18 05 -18 45
• 6.óra : 18 50 -19 30

4. A diákok minden nap hozzák magukkal a szükséges felszereléseket, taneszközöket. A tanításhoz, tanórai munkához nem tartozó felszerelést (pl.: rádió, magnó, mobiltelefon, újság, nagy értékű ékszer, számottevő készpénz stb.) nem ajánlott az iskolába behozni. Ha ez mégis megtörténik, az esetleg elvesző tárgyakért, értékekért az iskola felelősséget vállalni nem tud.
5. Tanítási órán a mobiltelefon mindenféle használata tilos, a telefonnak kikapcsolt állapotban kell lennie. Amennyiben a mobiltelefon nincs kikapcsolva, és bármilyen módon zavarja a tanórát, az órát tartó tanár felszólítására a telefon gazdája köteles a készüléket – kikapcsolt állapotban – átadni számára. A készülék a tanítási órák után, az igazgatóhelyettesi irodában vehető át.
6. A diákok a kijelölt szaktantermekben, szertárakban, tornatermekben csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak, ott csak a tanár utasításait pontosan betartva végezhetik el a kijelölt feladataikat.
7. Az óraközi szünetekben a tanulók a hetesek kivételével lehetőség szerint hagyják el a termet, és az időjárás függvényében az iskola folyosóján vagy udvarán tartózkodjanak.
8. A tanítás imával fejeződik be.
9. A tanulók a tanítás után csendben vonuljanak a kapuig, távozásukkal társaik tanulását ne zavarják. Az iskola épülete előtt ne csoportosuljanak, mert ezzel akadályozzák a forgalmat, és balesetveszélyt okoznak.
10. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat a Tűzvédelmi oktatás keretén belül minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti a tanulókkal.
11. A tanítási időn kívül a tanulók a tantermekben csak tanári engedéllyel és ellenőrzés mellett tartózkodhatnak.
12. A színházterem csak az iskolavezetés engedélyével nyitható ki.
13. A Líceum hétfőtől péntekig 7 órától 20 óráig áll a diákok rendelkezésére. Az iskola a pihenőnapokon és a tanítási szünetekben zárva van. A tanítási szünetekben érvényes nyitva tartási ügyeleti rendet minden alkalommal az igazgató határozza meg.
14. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre – kérelem alapján – az igazgató adhat engedélyt.
15. Látogatók, szülők, vendégek, hivatalos személyek csak a portás előzetes bejelentésére adott tanári, igazgatóhelyettesi, gazdasági vezetői, igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak az iskola épületében.

IV. Késések, hiányzások

1. Az a tanuló, aki három óráról késik igazolatlanul, osztályfőnöki figyelmeztetést kap. A továbbiakban minden újabb három órai késés a következő fegyelmi fokozatot vonja maga után. (Órai késésnek az számít, ha a tanuló a szaktanár megérkezése után jelenik meg a tanórán.) A tanuló késése igazolható. A késés igazolására a hiányzások igazolási módjai vonatkoznak, melyeket a Házirend I. fejezetének 16. és 17. pontjai szabályoznak. További lehetőség a késés igazolására a tömegközlekedést rendszeresen használó tanulók számára a tömegközlekedési járművek üzemeltetői által kiadott, adott napra szóló igazolás.
2. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
3. Az igazolás érvényessége a rajta szereplő dátumig, vagy a hiányzás megkezdését követően az első tanítási órán történő megjelenésig szól.
4. Az igazolatlan hiányzások következményeit az osztályfőnök joga meghatározni, de:

• a három igazolatlan órával rendelkező tanulónak osztályfőnöki intés jár,
• az öt igazolatlan órával rendelkező tanulónak igazgatói intés jár,
• a tizedik igazolatlan óra elérésekor az igazgató fegyelmi eljárást indíthat a tanuló ellen.

5. Az állandó lakóhely szerint illetékes jegyző szabálysértési eljárást indíthat azon szülő, illetve gondviselő ellen, akinek gyermeke a jogszabályban meghatározott mértékűnél (10 tanítási óra) többet igazolatlanul mulaszt. 30 tanítási óránál több igazolatlan hiányzás - nem tanköteles korú tanuló esetén - a tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után (feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan hiányzás következményeire).
6. 150 óra hiányzás után az osztályfőnök értesíti a szülőt. A tanuló, ha igazolt és igazolatlan hiányzásainak összege eléri a 250 órát, vagy ha egy adott tantárgyból egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a tanítási órák 30 %-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanév közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. (Félévkor is hasonló az eljárásrend.)
7. Ha a tanuló nem írja meg a témazáró dolgozatoknak legalább a felét, akkor az adott tárgyból nem osztályozható, kivéve, ha legkésőbb a félévi, illetve az év végi osztályozó konferencia előtti tanítási napon osztályozó vizsgán eleget tesz a szaktárgy féléves, illetve éves követelményeinek. A szaktanárnak joga, de nem kötelessége az elmaradt témazáró dolgozatokat pótoltatni.
8. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelezo tanórai foglalkozásra ( közép vagy emeltszintű érettségire felkészítő, tagozat), akkor a tanév végéig köteles azon részt venni.
9. Az iskola igazgatója tanév közben indokolt esetben és csak a tanuló - írásban beadott és a szaktanár, valamint kiskorú tanuló esetén a szülő által is véleményezett és aláírt - írásbeli kérelmére felmentést adhat a nem kötelezo tanórai foglalkozáson való további részvétel alól, illetve engedélyezheti új tantárgy felvételét. (A felmentést a félév, illetve a tanév vége előtt legfeljebb 1 hónappal csak rendkívül indokolt esetben adja meg az igazgató.)

V. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje

Bevezető

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet módosító32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet lehetőséget teremtett arra, hogy az iskolában/kollégiumban megszervezzék azt az eljárást, amely keretei között fel lehet tárni a kötelességszegéshez elvezető eseményeket, és megoldást lehet keresni az érdeksérelem orvoslására is.

Ez az eljárás a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás.

Az egyeztető eljárás működtetése nem az iskola/ kollégium feladata.

Az egyeztető eljárást a kezdeményezők működtetik. Az iskola és a kollégium feladata, hogy biztosítsa az egyeztető eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket.

A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás feltétele:

• az iskolai, a kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai/kollégiumi diákönkormányzat közös kezdeményezése;
• fegyelmi vétség és kötelezettségszegő tanuló egyaránt vélelmezhető legyen.

Annak nincs az eljárás megtartásának szempontjából jelentősége, hogy hány kötelességszegő tanuló, illetve hány sértett van.

Az egyeztető eljárás célja:

Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása céljából.

Az egyeztető eljárás megszervezésére akkor van mód és lehetőség, ha a tanulói kötelességszegés meghatározott személlyel szemben valósul meg. Nincs helye egyeztető eljárásnak, ha a kötelességszegésnek nincs sértettje.

Szervezési kérdések:

Az eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket (tantermet és a postázás/kommunikáció lehetőségét biztosítja az iskola/kollégium biztosítja.

Iratkezelés:

Az egyeztető eljárásra az értesítést a szülői Szervezet, Diákönkormányzat iskola/kollégium felé eljuttatott (átadott) javaslatára az iskolatitkár készíti el és juttatja el az érintetteknek. Az eljárás során keletkezett jegyzőkönyvet, az írásbeli megállapodást és az egyéb keletkezett iratot elkülönítetten kezeli, iktatja.

Az egyeztető tárgyalás lebonyolítása:

Amennyiben az intézményben fegyelmi eljárás lefolytatása válik indokolttá, a fegyelmi jogkör gyakorlója az iskolatitkáron keresztül értesíti a szülői Szervezetet és Diákönkormányzatot.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a fegyelmi jogkör gyakorlója a felhívja a kötelességszegő tanuló, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, jelezve, hogy az eljárás feltétele, hogy a sértett, kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adja.

• A fegyelmi jogkör gyakorlója az iskolatitkáron keresztül – a határidő jelölésével (5 nap) – bekéri a sértett, a kiskorú sértett szülője írásbeli hozzájárulását az egyeztető eljáráshoz, egyúttal elhívja a figyelmet, hogy hozzájárulást jogkövetkezmény nélkül megtagadhatja.
• A kötelességszegő tanuló, kiskorú esetén szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül – írásban bejelenti a fegyelmi jogkör gyakorlója felé, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
• Az egyeztető eljárás lefolytatására a szülői Szervezet és Diákönkormányzat - saját döntésük alapján - közös bizottságot hoz létre.
• Az időpontjáról az iskolatitkáron keresztül értesítik az érintetteket.
• Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyv készül, melyben a formai kellékeken túl rögzítésre kerülnek a hozzászólások, illetve az utalás az eljárásban született írásbeli megállapodásra, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
• (A megállapodás tartalma az elkövetett cselekményhez igazodik, és alkalmas lehet arra is, hogy megelőzzön, helyettesítsen más jogágba tartozó eljárást)
• Ha a kötelességszegő és a sértett (kiskorúak esetén a szülők) az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra a fegyelmi bizottság felfüggeszti.
• A fegyelmi eljárás folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
• Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti.
• Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, a tanulók nagyobb közössége előtt nyilvánosságra lehet hozni.

Az eljárást a lehető leggyorsabban javasolható lefolytatni. A határidők tanítási napokban határozandók meg. A tanítási napot az értesítés kézhezvételétől kell számítani.

VI. A tanulók dicséretének, jutalmazásának és kitüntetésének elvei és formái

1. A jutalmazás alapelve: kiemelkedő munkára, példamutató magatartásra való ösztönzés, illetve annak elismerése.
2. A tanulók - arra érdemes teljesítményért - a tanév során bármikor kaphatnak szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséretet szóban vagy írásban. A tanév végén könyvjutalmat kaphatnak.
3. Pozitív közösségi magatartásért, tevékenységért, kiemelkedő szorgalomért az osztályfőnök adhat dicséretet.
4. Kiemelkedő tanulmányi, sport vagy művészeti teljesítményért (pl. megyei szintű sporteredményekért, illetve tanulmányi versenyen városi vagy megyei szintű eredményekért) a szaktanártól jár dicséret a tanulónak.
5. Gimnáziumunk hírnevét jelentősen növelő tevékenységért, eredményért (pl. sportversenyen elért országos 1-6. vagy megyei 1. helyezés, illetve tanulmányi versenyen elért megyei 1-3. helyezés, országos 1-6. helyezés vagy az OKTV-n, OÁTV-n vagy az OSZTV-n elért kimagasló eredmény) az igazgató ad dicséretet.
6. A diákok az iskola színe előtt a tanévzáró, esetleg a tanévnyitó ünnepélyen kaphatnak jutalmat.

A jutalmazás formái:

1. szaktanári dicséret szóban vagy írásban
2. osztályfőnöki dicséret szóban vagy írásban
3. igazgatói dicséret szóban vagy írásban
4. oklevél
5. jutalomkönyv
6. szabadnap közösségeknek tanulmányi kirándulásra
7. nevelőtestületi dicséret
8. Diákönkormányzat (LIDISz) dicsérete
9. Diákszövetségi jutalom
10. A Johannita Lovagrend Segítőszolgálatának különdíja
11. Ágoston Ernő-díj
12. Csaba József és Tóth Ferenc Emlékalapítvány díja
13. Horváth Antal-emlékdíj
14. Dr. Zimmermann Arthur-emlékdíj
15. A Magyar Társaság jutalma
16. A Soproni Evangélikus Gyülekezet díja
17. Kapi Alapítvány-díj
18. Hajdú Irén-díj
19. Berzsenyi- díj
20. Dr. Pénzes István-emlékdíj
21. Dr. Mersich Alfréd-emlékdíj
22. Dr. Lampérth Gyula-emlékdíj
23. A nemzetiségi tagozat kiemelkedő diákjának járó díj
24. A legjobb informatikusnak járó díj
25. A levelező tagozat kiemelkedő hallgatójának járó díj

A jutalmazás formáira a nevelőtestület bármely tagja javaslatot tehet. A 3., 4., 6., 23., 24. és 25. pontok esetében az igazgató, a 7. pont esetén a nevelőtestület, a 8. pont esetében a Diákönkormányzat (LIDISz), az 9. pont esetében a Diákszövetség elnöksége, a 10-22. pontok esetében a díjakat odaítélő bizottság az alapítók által meghatározott elveknek megfelelően dönt.

VII. Adatkezelés

1. A tanuló a Líceum által nyilvántartott adatai köréről, azok kezeléséről az osztályfőnökétől vagy az iskolatitkártól kérhet tájékoztatást.
2. A tanuló nyilvántartott adatainak módosítását osztályfőnökénél vagy az iskolatitkárnál kérheti.
3. Az iskolatitkár a tanuló tájékoztatását, illetve adatainak módosítását a diákok ügyintézésére meghatározott időszakban (6.tanóra után) végzi.

Zárórendelkezések

Jelen Házirendet az igazgató javaslatára a nevelőtestület fogadta el, a Diákönkormányzat és az Iskolaszék egyetértésével lépett életbe. A Házirend felülvizsgálatára, módosítására szervezett és intézményes módon azoknak van lehetősége, akik a Házirend megalkotásában a megfelelő törvények alapján hatáskörrel rendelkeznek.

Sopron, 2010. március