Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké. (Dán 12,3)
Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. (Zsid 13,7)




Az iskolai könyvtár


"Bibliotheca scholastica"

A könyvtár a XVII. században alakult, alapítási évét pontosan nem tudjuk. Létrejöttében az az egyedülálló, hogy valójában nem is alapított, hanem a középkori plébániai gyûjtemények anyagából szervesen továbbfejlõdött egyházi és polgári könyvtár egyesült a líceumi és a konventi evangélikus egyházközségi könyvtárak gyûjteményével. Zuana Péter egyesítette 1666-ban, Lang Mátyás fejlesztette 1682-ben. 1708-ban külön termet építettek a könyvtár számára a paplakban. Szakok szerint rendezték, lajstromba vették a könyveket. 1825-ig maradt ezen a helyen, ezután került a líceum épületébe.

1733-tól van nyoma annak, hogy az evangélikus gyülekezet közpénztárából fordítottak összeget könyvtári beszerzésekre.

1741-ben került az iskolába Hajnóczy Dániel, aki rektorságának elsõ évében elkészítette a könyvtár katalógusát. Ebbõl kiderül, hogy a felsõ három osztály (prima-secunda-tertia) rendelkezett önálló könyvtárral, köztük a legnagyobbal a prima (teológiai) osztály, ebben 139 kötetet regisztrál a katalógus. A könyvgyarapítás egyik módjára Hajnóczy rektorsága idejébõl maradt fenn néhány irat. Akkor a tanulók 17 krajcárt fizettek be, és ebbõl vásároltak az osztálykönyvtárak számára könyveket. 

A könyvtár mai állományában összesen 55 kötetben találjuk meg a következõ bejegyzést: ?Ex Biblioteca scholastica Soproniensi Primae classic, speciatim alumnorum? A szöveg mindig a címoldalon, ugyanazzal a kézírással leírva található. Bizton állíthatjuk, hogy a bejegyzések Ribinyi János rektorsága idejébõl valók (1747-1758). Ribinyi egyébként 1754-es tantervében külön fejezetet szentelt az iskolai könyvtárnak.

A könyvtár állománya a XVIII. és XIX. században soproni polgárok, lelkészek, tanárok, orvosok, ügyvédek adományaiból, hagyatékából gyarapodott elsõsorban. Pl. Torkos Sámuel 1838-ban 750, Toepler Teofil 1854-ben 1200 kötetnyi magánkönyvtárát adományozta a líceumnak.  A legjelentõsebb a Glosius-hagyaték 1840-bõl, amellyel 4000 kötetet és pénzalapítványt is kapott az iskola.

Külön állományrészt képvisel az 1790-ben alapított Magyar Társaság könyvgyûjteménye. A magyar nyelv és magyar irodalom mûvelésére alakult elsõ diák önképzõkör tagjai a kezdetektõl a hazai folyóiratokat és könyveket tekintették a mûvelõdés elsõdleges forrásainak. Járatták a kor jelentõs folyóiratait, s eleinte lassabb ütemben, késõbb az anyagi megerõsödéssel lehetõvé vált a hathatósabb könyvbeszerzés is. A felvilágosodás korának és a reformkornak minden jelentõs mûve bekerült könyvtárukba. A könyvgyûjteményt az eredeti jelzetekkel és beosztással ma is külön kezeljük a líceumi könyvtárban.

1825-ben átépítik a líceum épületét. Ez év decemberében az evangélikus gyülekezet konventjének határozata alapján ideszállítják a gyülekezeti könyvtárat, és egyesítik a líceumi könyvtárral. A könyvállomány az egyesítéskor 10750 kötetet tett ki.  Az egyesítés után Hetyésy László rendezte a könyvtárat, majd Müllner Mátyás, az iskola igazgatója fejlesztette. Ekkor a könyvtár a második emeleten található. 

Az 1894-es iskolabõvítéssel nyílt lehetõség a líceumi könyvtár méltó elhelyezésére. Bancsó Antal könyvtáros vezetésével új állványokon helyezték el a könyveket, s új, teljes könyvjegyzék készült. Négy kötetben  ?leltár- és betûsoros czédulajegyzéket készített?, amelybõl  kétkötetes  nyomtatott katalógus is megjelent. Az elsõ füzet tartalmazza az enciklopédiai és vegyes munkákat, továbbá a nyelvtudományi, szépirodalmi, esztétikai, bölcsészeti, nevelés- és oktatásügyi, a történeti, földrajzi, matematikai, a természet-, orvos-, jog- és államtudományi mûveket. A második füzet nyilvántartja a teológiai munkákat, valamint a Glosius-könyvtár könyveit. 

A líceumi nagykönyvtár alapterülete 151 m2

A könyvtár állománya 1938. január 1-jén 27.916 kötet.

Az 1943/44. tanévben az állomány 39.063 db, 137.304 P (pengõ) értékben.

1945-ben, a háború után a könyvtár állapota is magán viselte a háború nyomait. Bár számottevõ kár nem keletkezett, de értékes könyvek elvesztek, könyvtári iratok megsemmisültek. A megmaradt, kb. 31 ezres állományból az államosítási törvény értelmében kb. 6 ezer egyházi, teológiai jellegû kötetet átadtak a régi fenntartónak, a soproni evangélikus gyülekezetnek. A következõ években a könyvtár rendezését, megfelelõ mûködtetését az iskola tanárai társadalmi munkában végezték, elsõsorban Nagy Endre és Tóth Ferenc, majd 1950-tõl az iskola igazgatásától megvált Prõhle Jenõ, aki 1953-tól függetlenített könyvtárosként  állt a könyvtár élén. Ekkor került sor az ún. ifjúsági könyvtár kialakítására, és megkezdõdött a külön kezelt ifjúsági és tanári állomány leltározása és önálló helyiségben való elhelyezése. Megtörtént az önálló ifjúsági könyvtár leltározása, ennek 1956 decemberében az állománya 1580 kötet volt. A régi, muzeális könyvtár elveszett leltárának pótlása 1960. december és 1962. június 30. között történt meg. Prõhle Jenõ könyvtáros segítségére volt dr. Karner Károly ny. egyetemi tanár és dr. Emmer József ny. gimnáziumi tanár. A leltározás 16606 tételben 28905 kötetet állapított meg. 

1961-62-ben külsõ segéderõk bevonásával megtörtént az elveszett leltár pótlása, 28905 kötetet állapítottak meg.

Az iskolai könyvtár alapításának 300 éves jubileuma alkalmából 1966-ban gyûjteményes kiállításnak adott otthont a Liszt Ferenc Múzeum.

1969. december 31-ével Prõhle Jenõ nyugállományba vonult, de szerzõdéses viszonyban továbbra is a könyvtár munkatársa maradt, és fõleg a muzeális könyvtári állomány gondozását végezte. 1974. március 1-jével dr. Friedrich Károly, az iskola tanára került fõhivatású könyvtárosként a könyvtár élére. Munkájának középpontjában az ifjúsági és tanári könyvtári állomány egyesítése, és ennek alapján új , egységes betûrendes, illetve szakkatalógus készítése állt. 1974 végén az egyesített tanári-ifjúsági könyvtár állománya 36 234 kötet volt 1 375 530 Ft értékben.

1979. szeptember 1-jétõl Horváth Edit, a gimnázium volt diákja vette át az ifjúsági könyvtár vezetését. A líceumi nagykönyvtárban Prõhle Jenõ félállásban dolgozott 1983-ig. Munkáját késõbb Grüll Tibor, majd 1994 -tõl Káldy Zsuzsanna folytatta.

Az 1991-es egyházi fenntartói átvétel és az iskola szerkezetében bekövetkezett változások után az ifjúsági könyvtár állományának összetétele is tükrözi az új helyzetet. Bõvíteni kellett az egyházi-teológiai állományt, s a nyolcosztályos képzés bevezetésével a 10-14 éves korosztály számára kellett biztosítani az alapvetõ kézikönyveket, illetve a tananyaghoz kapcsolódó kötelezõ olvasmányokat és ismeretterjesztõ mûveket. A nemzetiségi oktatás könyvtári ellátásának a líceumi könyvtár ad helyet, s itt biztosítottuk az egyre bõvülõ tankönyvi állomány elhelyezését is. A hagyományos könyvállomány mellett az új típusú ismerethordozók is bekerültek a könyvtári állományba; videó- és DVD-kazetták, CD-ROMOK, hangkazetták állnak rendelkezésre.

Megkezdõdött az állomány számítógépes feldolgozása is, ez befejezése után ? reményeink szerint -  hozzáférhetõvé válik.

 



Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium
Evangelisches Dániel Berzsenyi (Lyzeum) Gymnasium und Internat
H-9401 Sopron, Széchenyi tér 11. Pf.: 77
Telefon: (00 36) 99/512-430 , Fax: (00 36) 99/512-444