Élettel és szeretettel ajándékoztál meg, és gondviselésed őrizte lelkemet. (Jób 10,12)
János írta Gájusznak: Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek. (3Jn 2)




Akikre emlékezünk 2017

Akikre emlékezünk

2017

 

 

Gombocz Zoltán (Sopron, 1877-1935)

               

Diák: 1887-1895

Nyelvész

Sopronban született 1877. június 18-án.. Édesapja a líceum igazgatója, G. Miklós, testvére G. Endre. Iskoláit a líceumban végezte. VI. osztályos korában már a Zenetársaság könyvtárosa, VII-VIII.-ban a Magyar Társaság főjegyzője.

1895-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, az Eötvös Kollégium tagja. 1899-ben magyar-francia szakos diplomát szerzett, 1900-ban avatták bölcsészdoktorrá. 1914-től a kolozsvári egyetemen az ural-altáji összehasonlító nyelvészet, 1921-től a budapesti egyetemen a magyar nyelvtudomány professzora. 1927-től az Eötvös Kollégium igazgatója. 1905-ben az MTA levelező, 1922-ben rendes tagjává választották. Főszerkesztője volt a Nyelvtudományi Közleményeknek és a Magyar Nyelv c. lapoknak.

1935. május 1-jén hunyt el Budapesten.

Emléktábláját a soproni líceum falán a 425. évfordulón avatták, az emléktábla Kutas László alkotása.

 

 

Kapi Béla (Sopron, 1879-1957)
       

 Diák:1889  -1897

          1897-1900 teológia

Lelkész,   ev. püspök


Sopronban született 1879. augusztus 1-jén. Édesapja Kapi Gyula, a Tanítóképző Intézet igazgatója. A soproni líceumban érettségizett 1897-ben. Tagja a Magyar Társaságnak. Az 1897/98 -1899/900. tanévekben a soproni teológiai főiskola hallgatója volt. 1901-től a rostocki egyetemen folytatta tanulmányait .A soproni templom oltáránál szentelte lelkésszé Gyurátz Ferenc püspök . Ezután még folytatta németországi tanulmányútját Halléban. Egyházi szolgálatát a nemesdömölki (celldömölki) gyülekezetben kezdte segédlelkészként.
1916-1948-ig a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke.

1957. április 2-án hunyt el.

A Líceum fennállásának 450. évfordulóját 2007 őszén ünnepeltük. Ennek az ünnepségsorozatnak a nyitánya volt az az emléktábla-avatás, amelyre 2007. március 3-án került sor. Ittzés János püspök áldotta meg Kutas László öregdiák szobrászművész közös emléktábláját, amely a Líceum két egykori diákjának, Kapi Béla püspöknek és édesapjának, Kapi Gyula egyházzenésznek, a tanítóképző intézet egykori igazgatójának állított emléket a Líceum falán.



 

 

 

 

 

 

 

Murmann Sámuel (1817 – 1849)

 

Diák: 1830-32

Murmann Sámuel (1817 – 1849), az egykori licista diák, 32 évesen az 1848//49-es szabadságharc egyik elsõ mártírja.1830-32 között tanult a soproni líceumban, majd a bécsi mûszaki fõiskolán szerzett oklevelet. 1835-tõl közvitéz, 1846-ban már fõhadnagy. 1848. július 9-tõl Sopronban Calm fõparancsnok helyettese, majd annak lemondása után ideiglenes fõparancsnok 1848. decemberig. Sopronból távozva Arad megye és város nemzetõr õrnagyaként szolgál. A császáriak 1849. augusztus 9-én, a temesvári csata után elfogják, majd augusztus 25-én rögtönítélõ bíróság elé állítják, és még aznap kivégzik.

1998. március 15-én emléktáblát avattak tiszteletére és emlékére a Líceumban.

 

 

Zsirai Miklós (Mihályi, 1892 – Budapest, 1955)

               

Diák: 1904-1912

Finnugor nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.



1892. október 10-én született Mihályiban. Középiskolai tanulmányait a soproni líceumban végezte, 1912-ben érettségizett. 1908-ban lett a Magyar Társaság tagja, az 1910/11. tanévben a Társaság aljegyzője Fennmaradt pályamunkái sokoldalú érdeklődést mutatnak. Irodalomelméleti, történelmi, természetrajzi, szépirodalmi művek és műfordítások szerepelnek munkái között. A líceumi gyorsírókör jegyzője lett 1910-től, a Soproni Gyorsíró c. lap társszerkesztője.  1912-től a budapesti Eötvös Kollégium tagja, egyetemi hallgató.

 Az I. világháború kitörésekor jelentkezett katonának. A kiképzés után az orosz frontra kerül. 1915. március 29-én orosz fogságba esett. Öt és fél évet tölt fogságban. 1920. november 20-án térhetett haza. Újra beiratkozik az egyetemre, és 1921-ben bölcsészdoktori címet szerez. 1924-ben kinevezték az Eötvös Kollégium tanárává. 1932-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki, ebben az évben lett az MTA levelező tagja. 1945-ben lett az MTA rendes tagja, 1949-ben Kossuth-díjat kapott.

1955. szeptember 9-én, Budapesten hunyt el.

 

Domanovszky Endre

         (Tótkomlós, 1817.  - Bp., 1895.)

 

Líceumi tanár: 1853-1876.
Magyar, történelem, bölcsészet


1817. november 17-én született. Az elemi iskolát Tótkomlóson és Hódmezővásárhelyen végezte, majd 1830-tól a (mező)berényi gimnázium diákja. 1836-tól 1839-ig a selmeci gimnáziumban folytatja tanulmányait, majd két évet tölt Pozsonyban, s 1842-ben itt fejezi be teológiai tanulmányait. 1842/43-ban, a pápai kollégiumban elvégezte a jogot. 1843 októberétől külföldi egyetemeken tanult, Halléban, Jénában és Berlinben. Három év múlva, 1846. augusztusban tért haza, s több családnál vállalt nevelői állást. 1850-től a szarvasi gimnázium tanára, majd 1853-ban hívta meg a soproni líceum tanárának. Húsz éven át volt elnöke a Magyar Társaságnak. 1876. március 1-jén hagyta el az intézetet.1876-ban kinevezték a nagyszebeni jogakadémia professzorává. 1887-ben fejezte be tanári pályáját. Nyugdíjazása (1887) után Budapesten élt.

 1895. április 18-án hunyt el.

Az 1850-es évektől jelentek meg tudósításai és tudományos cikkei. Filozófiai író, az MTA I. tagja (1871.)

 

 

Gecsányi Gusztáv (Selmecbánya, 1857-1931)

 

Földrajz-természetrajz szakos

Tanár: 1884-1913

Líceumi igazgató: 1904-1913

 

Selmecbányán született 1857. október 22-én. Gimnáziumi tanulmányait a selmecbányai ág. h. ev. főgimnáziumban végezte. A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet 1883. május 9-én. 1882-1884 között szülővárosában rendes tanár. 1884. szeptember 1-jétől a soproni líceumban próbaéves tanár, egy év múlva rendes tanárrá nevezik ki. 29 évig volt tanár, illetve 1904-től igazgató.

1931. október 23-án hunyt el.

 

 

Hollós (Holczhammer) János
         (Győr-Révfalu, 1867 – Sopron, 1931)

Líceumi tanár:1896-tól
Igazgató: 1913-1931.
Latin-történelem szakos


1867. április 30-án született Győrben. Középiskoláit Győrben és Sopronban végezte, a soproni líceumban érettségizett 1886-ban. 1890-ig a soproni teológia hallgatója, majd egyetemi tanulmányai folytatására a jénai egyetemre ment, ahol egy évet töltött. Hazatérve egy évig a bonyhádi evangélikus gimnáziumban volt helyettes tanár. 1891-ben Sopronban avatták lelkésszé. A következő évben a kolozsvári tudományegyetemen folytatta tanulmányait, itt szerzett középiskolai tanári oklevelet történelem-latin szakon. Visszatért Sopronba, és 1895-ben a teológiai akadémián helyettes tanárnak választották. 1896-ban a líceum tanára, 1913-tól igazgatója lett. 1902-ben tornatanári oklevelet szerzett.

Születési nevét (Holczhammer) 1901-ben változtatta meg Hollósra.
1931. február 7-én hunyt el.

 

 

Dr. Kárpáti László (1917 – 2004)


Tanár,.szakfelügyelő

1917. november 22-én született. Édesapja az Evangélikus Tanítóképző Intézet zenetanára. A soproni középiskolai évek után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte egyetemi tanulmányait. Középiskolai természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet, majd 1947-ben Szegeden tanítóképző intézeti tanári diplomát szerzett. 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia javaslatával avatták a természettudományok doktorává, földrajz főszakkal. 1941-ben a budapesti Gyógynövény-kísérleti Intézetben dolgozott. 1941 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra. 1945 szeptemberében a Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézetbe kerül, ahol 1948-tól az intézet megszűnéséig, 1957-ig igazgatóhelyettesként működik. Ezt követően biológia-kémia szakfelügyelő, majd a soproni Berzsenyi-gimnázium tanára nyugdíjazásáig. 1956-ban „Kiváló tanár” kitüntetést, 1977-ben Apáczai Csere János-díjat kapott. Tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, a TIT-nek, a Kitaibel Pál asztaltársaságnak, szerzője és társszerzője több tudományos publikációnak, szakkönyvnek, tankönyvnek.

2004. november 10-én hunyt el Sopronban.



 

Kleeblatt Hermann (1805-1877. szept. 13.)

 

Líceumi tanár: 1840-1876/77

Német, magyar

 

1806. december 4-én született Sopronban. Apja Kleeblatt Keresztély orgonaépítő, anyja Karner Erzsébet. Az elemi iskola elvégzése után Kleeblatt 1820-tól 1828-ig az evangélikus líceum tanulója volt. Tanulmányait Bécsben folytatta, ahol teológiát, filozófiát, magyar, német és latin nyelvet hallgatott. 1837. február 1-jén magántanárként fejezte be tanulmányait a bécsi Teológiai Intézetben, majd egy bécsi iskolában helyezkedett el.

1840. január 27-i keltezéssel adta be pályázatát a soproni líceumi állásra. Az elnyert állást szeptember 1-jén foglalta el, mint a kezdő tanulók professzora s egyben a Német Társaság elnöke. 1853-ban rendes tanárrá nevezték ki. A líceumban magyart, németet, latint, történelmet, földrajzot, természetrajzot, hittant és szépírást tanított az I-II. osztályokban.

1857-ben a bécsi cs. és kir. Geológiai Intézet tagjává választották.

1877. szeptember 13-án elhunyt Sopronban. Halála után a felesége a líceumi könyvtárnak ajándékozta Pierer Universal Lexikonjának 34 kötetét, továbbá görög-német és latin-német szótárokat is.

 

 

Leitner József

         (Sopron, 1894 - Sopron, 1977)

 

Líceumi tanár: 1920-1957.

Természetrajz-földrajz szakos.


Sopronban született 1894. július 25-én. Az elemi iskola elvégzése után 1904-ben iratkozott be a soproni líceumba. Itt érettségizett 1912-ben. 1912-től 1916-ig egyetemi hallgató Budapesten. 1920. június 22-én tanári képesítést szerzett természetrajzból és földrajzból a budapesti tudományegyetemen 1916. augusztustól 1918. novemberig katonai szolgálatot teljesített. 1920. szeptember 1-jétől mint okleveles helyettes tanár került vissza egykori iskolájába, ahol 1922. szeptember 1-jén rendes tanári kinevezést kapott. Hosszú éveken keresztül volt választmányi tagja a Dunántúli Turista Egyesületnek, az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek, tagja a Magyar Ornitológusok Szövetsége Soproni Körének és több egyesületnek is. A Soproni Városszépítő Egyesület főtitkára volt hosszú időn keresztül. 1937-1944-ig a Soproni Szemle szerkesztő bizottsági tagja. Alapító tagja volt a Kitaibel Pál Természettudományi Asztaltársaságnak. 55 éves korában kiegészítő tanári képesítést szerzett vegytanból. 1957-ben vonult nyugalomba.

1977. április 20-án hunyt el Sopronban.

 

Magassy Sándor (Felsőőr, 1897 – Sopron, 1973)

Vallástanár

Kinevezése: 1927. február 5., az állás elfoglalása február 15-től.

Felsőőrön született 1897. augusztus 26-án. Felsőőrről (Oberwart) járt át Felsőlövőre a gimnáziumba, itt érettségizett 1916-ban. A soproni teológiai akadémia hallgatója volt 1919-1923 között. A Vas megyei Csöngén volt lelkész, onnan került a líceumba vallástanárnak. 1951-ig volt állami szolgálatban, 1952. szeptember 1-jétől hitoktató-segédlelkész nyugdíjazásáig, 1958. dec. 31-ig.

Felesége Kapi Vilma, Kapi Béla püspök lánya.

Sopronban hunyt el 1971. június 20-án.



Petrik János Jakab

         (1817 - 1876. nov. 12.)

               

Líceumi tanár: 1853-1876

Igazgató: 1869-1876.


Született 1817. július 25-én Sopronban. A líceumban végezte gimnáziumi és bölcsészet-teológiai tanulmányait, majd fél évet a bécsi ev. teológiai intézetben, másfél évet a berlini egyetemen töltött. 1841-ben lelkész lett Alsószeliben, Pozsony megyében. 1853-ban tanárnak választották a soproni líceumba, ahol különböző tárgyakat tanított, legfőképpen vallástant. 1869-től igazgató.

1876. november 12-én hunyt el.

 

 

Rumy Károly György (1780 – 1847)

Karl Georg Rumy

 

Líceumi tanár: 1808-1813.

1780-ban született a felvidéki Iglón. 14 éves korától a késmárki evangélikus líceumban tanult. Magyarul csak 18 évesen tanult meg, amikor egy évig a debreceni református kollégiumba járt. 1800-tól 3 évig a göttingai egyetem hallgatója. 1803-tól a késmárki líceumban kezdett tanítani, két év múlva a sziléziai Teschenbe költözött. 1807-ben visszament Iglóra, majd 1 év múlva a lőcsei líceum tanára lett.  Közben lelkésszé avatták. 1810-től 1813-ig a soproni líceumban tanított filozófiát és történelmet. 1813-ban Keszthelyre távozik. Később Karlócára, majd Pozsonyba, végül 1824-ben Bécsbe került. Áttért a katolikus hitre, és 1828-ban Rudnay Sándor esztergomi érsek könyvtárosa lett.

 

 

Valentini Miklós ( Nagyszlabos, 1711-1757)

Tanár:1741-1757

Gömör megyében, Nagyszlaboson született. (Müllner Mátyásnál: zólyomi születésű) Sopronban is tanult. A jénai és a wittenbergi egyetemeken végezte tanulmányait 1734 és 1739 között. 1741. február 6-án iktatták be conrectornak.
1757. május 1-jén hunyt el.

 

Vojtkó Pál ( Újvidék, 1867-1909)


Líceumi tanár: 1894-1905

Magyar nyelv és irodalom – latin nyelv


1867. június 13-án született Újvidéken. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a teológiát Sopronban és Jénában végezte. Tanári képesítését Kolozsvárott szerezte 1896-ban. Tanári működését a besztercebányai ág.h. ev. gimnáziumban kezdte 1893-ban. 1894-től tanított 1905-ig a soproni líceumban, majd betegsége miatt egy-egy évi szabadságolás után 1907-ben nyugdíjazták. 1892-től tagja a Soproni Irodalmi és Művészeti Körnek, 1895-től kilenc éven át főtitkára.

1909. január 2-án hunyt el.


225 évvel ezelőtt,

1792. április 30-án a líceumi Magyar Társaság tagjai a város színházában előadták diáktársuk, Lakos János Hunyady László című tragédiáját. Ez volt az első magyar nyelvű színielőadás Sopronban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Törös Péter



Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium
Evangelisches Dániel Berzsenyi (Lyzeum) Gymnasium und Internat
H-9401 Sopron, Széchenyi tér 11. Pf.: 77
Telefon: (00 36) 99/512-430 , Fax: (00 36) 99/512-444