Tanulmányi Ösztöndíj
Interjú Woditsch Péterrel, a városi Tanulmányi Ösztöndíj nyertesével

Sopron Megyei Jogú Város öt diáknak ítélte oda a Széchenyi István Tanulmányi Ösztöndíjat az idei évben. Az öt díjazott közül három a Líceum egykori diákja.

Az alábbaikban Woditsch Péterrel készített interjú olvasható, melyet Horváth Júlia (12.D) készített.

Woditch Péter, egykori diákelnökünk 2013-2017 között tanult a Líceumban. Gimnazista évei meghatározók voltak számára, hiszen számos lehetőséget kapott tehetsége kibontakoztatásához, jövőbeli tervei megvalósításához. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem alapszakos hallgatója.

  - Licistaként nemzetiségi osztályba jártál. Hogy élted meg diákéveidet a Berzsenyi falai között? Céljaid elérésében milyen segítséget, lehetőségeket kaptál iskoládtól?

Jó érzéssel gondolok vissza a líceumi évekre, és hálás vagyok mind a diáktársakért, mind a tanáraimért, akikkel együtt éltem meg ezt a négy évet. Céljaim elérésben egyértelműen nagy szerepe van az itt megélt tapasztalatoknak és a megszerzett tudásnak. A megszerzett tudásnak, amelyre akkor, az adott pillanatban nem is gondolná az ember, hogy a későbbiekben jól jöhet. A nemzetiségi osztályból adódóan tanultunk mind német hon- és népismeretet, mind német nyelv- és irodalmat: amellett, hogy tájékozottságom és ismereteim spektrumát bővítették ezek a tárgyak, még az egyetemi órákon is tudtam hasznosítani a tanultakat. Természetesen ezt most néhány év távlatából látom így, diákként nem volt mindig őszinte a mosolyom, amikor le kellett ülni és készülni kellett, de ez a diákélet velejárója.

- Mi történt veled a gimnázium után, milyen célokat sikerült teljesítened?

 2017-ben érettségiztem a Líceumban, majd ezt követően felsőfokú tanulmányaimat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdtem el történelem alapszakos hallgatóként, majd a 2018/2019. tanévtől új- és jelenkori történeti muzeológiára specializálódtam. Érdeklődési körömbe elsősorban a 20. századi egyháztörténet, azon belül is a jezsuita rendtörténet tartozik. Továbbtanulásomban a Líceumnak és tanáraimnak nagy szerepe volt, hiszen nekik köszönhetem azt a stabil és átfogó ismeretanyagot, amihez hozzájutottam az évek során, és ami megfelelő alapot és jártasságot biztosított ahhoz, hogy a korábban megszerzett tudást a felsőoktatás nyújtotta lehetőségeken belül tovább mélyítsem.

- Felvételt nyertél az Eötvös Collégiumba, ahova a nemzet legtehetségesebb egyetemi hallgatói kerülnek csak be. Mesélj kicsit erről, hogy sikerült bekerülnöd, milyen lehetőségeket nyújt a kollégium neked?

Egyetemi beiratkozásommal egyidőben felvételt nyertem az ELTE Eötvös József Collegium Történész műhelyébe is. A Collegiumról is a tanáraimtól hallottam először, osztályfőnökömnek, Zsuppánné Cellik Barbarának volt ebben kiemelkedő szerepe, akinek ajánlására vettem részt a Collegium rendezte Tehetségtáborban, illetve az ő ajánlólevelét vittem magammal a felvételire is. De minden a Collegiumban tanult és a Líceumban jelenleg tanító, vagy tanított tanár példája motivált és motivál mind a mai napig.  A felvételi eljárás egy bonyolult és többlépcsős folyamat, ennek során első körben írásban kellett pályázatot benyújtani, amit tovább engedtek, így megkaptam a behívót a felvételi szóbeli fordulójára. Ennek során meghallgatott egy felkészültségemet vizsgáló szakmai bizottság, illetve egy hallgatói bizottsági is. Ezt a fordulót követően került sor egy beszélgetésre az intézmény igazgatójával, dr. Horváth Lászlóval, majd az egész felvételi utolsó állomása az ún. fejkopogtató következett, amely során az Eötvös Collegium idősebb, már komoly tudományos pályát befutott egykori tagjai, jelenlegi akadémikusok vizsgálták alkalmasságomat a szakmai kérdéseken túl, az általános műveltség körébe tartozó kérdésekkel is. A Collegiumban számomra a szakmai közösséghez tartozás a legfontosabb. A Történész Műhely révén lehetőségem nyílt és nyílik önálló tudományos kutatás végzésére már alapszakos hallgatóként, amely kutatások eredményeit (szintén a Műhelynek és a Collegiumnak köszönhetően) tudományos konferenciákon történő szerepléssel élőszóban, illetve publikációk alakjában nyomtatott formában is közölni tudom. A Történész Műhely szakmai (és bátran mondhatom) baráti közösségének támogatása és megléte nélkül az elmúlt egyetemi évek bizonyára máshogy alakultak volna. A Collegiumban 17 szakmai műhelyben folyik tudományos munka az ELTE hallgatói által, a nálunk ilyen módon megjelenő interdiszciplináris szemlélet első kézből tapasztaltam, amikor elsőévesként egy spanyol alapszakos és egy francia-magyar tanárnak tanuló kollégával laktam együtt, biztosan állítom, hogy pozitívan hatottunk egymás gondolkodásmódjára. Továbbá az Eötvös Collegiumnak köszönhetően lehetőségem van nyelvtanulásra is, ennek keretében négy féléven át tanultam latin nyelvet, olasz nyelvi tanulmányaimat pedig továbbra is töretlenül folytatom. 

- Sopron városától elnyerted a Széchenyi István Tanulmányi Ösztöndíjat. Mesélj kérlek a díjról; hogy sikerült megnyerned, számodra milyen segítséget nyújt terveid megvalósításában?

 Ezt az ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló kiemelkedően tehetséges soproni fiataloknak ítélik oda. A pályázat elbírálásánál figyelemmel voltak az eddig elvégzett tanulmányok mennyiségére és minőségére, az adott szakterületen végzett tudományos munkásságra, illetve a közéleti tevékenységre. Az Eötvös Collegiumi tagságból többszörösen is profitáltam: a magas tanulmányi átlag és a magas kreditszám biztosított volt, a Történész Műhelyben végzett szakmai munkával (részvétel tudományos konferenciákon, publikálás, konferenciák szervezése) együtt, továbbá a Collegium Választmányának alelnökeként is működtem két féléven keresztül, amellyel teljesítettem a közéleti tevékenység kritériumát. Az ösztöndíj elnyerése eddigi munkám erkölcsi megbecsülését jelenti, illetve az anyagi támogatás elősegíti tevékenységeim továbbra is minőségi szinten történő folytatását.

 

- Mik a terveid a jövőre nézve?

Tervek tekintetében az alapképzés befejezése körüli teendőké a fő szerep, bár meg kell jegyeznem a diploma munkámon már lényegében elkészült, apróbb módosításokat és kiegészítéseket kell csak végrehajtanom rajta. A folyó évnél maradva: az 1940-es évek kassai jezsuita működését és az 1970-es évek bácska-bánáti jezsuita misszióját feltáró rendtörténeti kutatások után, jelenleg a Budapesti Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészség 1990-es évekbeli történetével foglalkozom, célom a témából egy publikáció elkészítése.

- Kiknek ajánlanád a Líceumot, miért érdemes a nemzetiségi osztályba jelentkezni?

A Líceumot mindenkinek ajánlom, aki tanulni szeretne mind szakmailag, mind emberségből felkészült tanároktól, mindezt jó közösségben. A német nemzetiségi osztályt azoknak ajánlom, akik már rendelkeznek a megkívánt szintű német nyelvi ismeretekkel és szeretik a kihívásokat; biztosan meg fogják találni számításaikat. A német nyelv magas fokú elsajátítására van lehetőség, amely magabiztos használata Sopronból és térségéből elkerülve már korántsem olyan magától értetődő képesség, így mind belföldön, mind külföldön kamatoztatható tudásra tesz szert a nemzetiségit választó és azt sikeresen elvégző diák.


Szabó-Bakos Gábor


Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium
Evangelisches Dániel Berzsenyi (Lyzeum) Gymnasium und Internat
H-9401 Sopron, Széchenyi tér 11. Pf.: 77
Telefon: (00 36) 99/512-430 , Fax: (00 36) 99/512-444