A kitelepítés 80. évfordulójára emlékezve
A németek elűzetésének nyolcvanadik évfordulójára több programmal is emlékezett a Líceum közössége. Mindennek célja az emlékezés mellett, hogy átélhetővé váljon a múlt, és így a jelent is jobban megértsék a diákok.
A múlt heti emlékezés a díszteremben kezdődött, ahol a diákok képzőművészeti alkotásaikkal dolgozták fel a szomorú témát. A licisták később előadásokon is segítséget kaptak ahhoz, hogy minél jobban áttekinthessék és megérthessék a nyolcvan évvel ezelőtt történteket - emelte ki a programok egyik fő szervezője, Horváth Nóra tanárnő.
Dr. Gonda Gábor történész előadásában azt hangsúlyozta, hogy a történelmi események nem önmagukban zajlanak, hanem nemzetközi folyamatok, különböző politikai érdekek és szempontok alakítják őket. Rávilágított arra, hogy a kitelepítés hátterében is összetett, több szinten ható döntések és erőviszonyok álltak. Az előadás megrázó részét képezték a korabeli helyi sajtóból származó idézetek, valamint a tanúk visszaemlékezései, és a bemutatott fényképek. Ezek a források kézzelfogható közelségbe hozták a múlt eseményeit, és egyértelművé tették, mit jelentett a kitelepítés az érintettek számára: a kényszerű elválást, az otthon elvesztését és egy közösség sorsának drámai megváltozását.
A programsorozat folytatásában Claudia Söder előadása személyes hangvételével adott mélyebb betekintést a kitelepítés következményeibe. Mint elmondta, a kitelepített németek második generációjához tartozik, így gyermekkorától kezdve együtt élt szülei és nagyszülei történeteivel. Előadásában megfogalmazta azt a kérdést, amely sokáig foglalkoztatta: honnan merítettek erőt nagyszülei ahhoz, hogy a semmiből újrakezdjék életüket, három kisgyermekkel, köztük az édesanyjával? Kiemelte, hogy a kitelepített németek igyekeztek egymást megtalálni és közösségként összetartani. A férjével, Thorsten Söderrel hosszú éveken át dolgoznak azon, hogy a térségből elhurcolt, szétszóródott németek újra kapcsolatba léphessenek egymással. Ennek érdekében hozták létre, és mind a mai napig működtetik a www.oedenburgerland.de honlapot, amely fontos találkozási és emlékezeti felületként szolgál. Munkájukat 2021-ben Baden-Württemberg tartomány illetékes minisztériuma díjjal is elismerte a honismereti kutatás területén.
Dr. Krisch András előadása történeti ívet rajzolt fel: bemutatta a német lakosság folyamatos jelenlétét ezen a vidéken a középkortól kezdve, a XX. század megpróbáltatásain át egészen napjainkig. Az előadás nemcsak tényekre és statisztikai adatokra épült, hanem megelevenítette a száz évvel ezelőtti Sopron hangulatát korabeli viccekkel, fotókkal is.
A pénteki Trachttag az udvaron rögtönzött Buschenschank-kal már vidámabb színt vitt a megemlékezés programsorozatába. A német viseletbe öltözött tanárok termelői vörös és fehérbor helyett gyümölcsszörppel, zenével, stanglival várták a diákokat. A Buschenschank nevében azt őrzi, ahogy a kapu fölé akasztott fenyőág jelzi, hogy a háznál a gazda a saját termesztésű szőlőből készített borát árusítja.
A hét záróeseménye, a kitelepítési megemlékezés vasárnap az evangélikus templomban volt. Az ünnepi beszédeket és a Német Nemzetiségi Általános Iskola előadását követően az ünnepség a GYSEV pályaudvaron folytatódott. Nyolcvan éve, 1946. április 27-én indult el az első szerelvény Sopronból a kitelepítési listára került németekkel. A műsorba a Líceum diákjai versekkel és énekkel kapcsolódtak be.