A Líceumból indult, most építőmérnök tudományos fokozattal

Dr. Bokor Boglárka az építőmérnöki tudományok doktora. Németország egyik piacvezető cégénél dolgozik, új eljárásokat kutat és dolgoz ki. A nagybetűs életbe a Líceumból indult.

Gyönyörű fiatal nő, aki tudással és akarattal halad az élet széles országútján, céltudatosan, de alázattal. Boglárka sosem érezte, hogy nőként bármilyen helyzetben is hátrányból indult volna. Azon a férfias pályán, amit ő jár, egy dolog számít: a teljesítmény.

- A fertőszentmiklósi általános iskolából az apukám és a nagynénim hatására jelentkeztem a Líceumba, már hetedikesként elmentem a nyílt napra és alig vártam, hogy én is licista legyek. Nagy Andrásné volt az osztályfőnököm, s szép emlékeket őrzök ezekről az évekről. Bár be kell vallanom, nem voltam egy nagy közösségi életet élő diák, bejárósként mindig siettem haza. Én ugyanis tanultam - mondja nevetve Boglárka. A négy gimnáziumi éve alatt csupán néhány négyes csúszott be a sok-sok jeles közé. Az egyikre különösen jól emlékszik; kémiából kapta. Amiért pedig ennyire megragadt az emlékezetben annak az az oka, hogy édesapja is kémiatanár, Boglárka pedig mindig is igyekezett ebből a tárgyból (is) maradéktalanul felkészülni.


Már kiskorában is szívesen legózott és rajzolt, sokáig építésznek készült, anélkül, hogy pontosan tudta volna, mit is csinálnak e szakma művelői. Csak amikor már a továbbtanulás küszöbén állt, talált rá az építőmérnök képzésre.

- Röviden úgy lehet jellemezni a két szakma közötti különbséget, hogy míg az építész megálmodja és megtervezi, addig az építőmérnök kiszámolja és megvalósítja. De utóbbi számára is adott a lehetőség, hogy valami újat találjon ki és hozzon létre. Nagyon jó döntés volt, hogy ezt az utat választottam - állítja Boglárka. A Budapesti Műszaki Egyetem nem jelentett számára nehéz akadályt. Azt azért neki is meg kellett tanulnia, hogy minden vizsgája nem lehet jeles - annyi idő nincs a felkészülésre. A hídépítő szakirányon így is kiváló minősítésű oklevelet szerzett. A kezdeti sokk után a kollégiummal is megbarátkozott, s a fővárosi évek alatt megérve, megerősödve, a kellő tudással és elszántsággal kezdett felnőtt, dolgozói életébe. Egy lehetőséggel élve jutott ki aztán a stuttgarti egyetemre, ahol gyorsan felismerték a benne rejlő lehetőségeket. Professzora biztatására kezdett saját kutatásba, majd végezte el a doktori iskolát. Szakterülete az innovatív eljárások fejlesztése dübelcsoportok (rögzítő elemek) méretezésére betonban. Boglárka számos tudományos publikáció szerzője, valamint nemzetközi konferenciák résztvevője és előadója.


- Hogy a laikus számára is egyértelmű legyen: rögzítő elemekkel foglalkozom és azt kutatom, hogy lehet ezeket precízen és a lehető legbiztonságosabban használni az építőiparban. Az a cég, aki finanszírozta az egyetemi kutatást, a doktori iskola alatt töbször is állást ajánlott, amit tavaly végül el is fogadtam. Egyrészt az eddigi eredmények alapján dolgozunk egy szoftveren, ami a statikusok, építészek munkáját segíti, másrészt további kutatásokra kaptam megbízást. Úgyhogy most itt élek Stuttgart mellett, de gyakran legyűröm a családom és köztem lévő hétszáz kilométert. Szabadidőmben szívesen túrázok, utazok, esetleg búvárkodom, az interneten pedig napi kapcsolatban vagyok otthoni szeretteimmel - zárta történetét Dr. Bokor Boglárka.

A végére azért még tartogat egy üzenetet:

- Lányok - és fíúk -, nincsenek akadályok előttetek, minden szakma, minden tudás a tiétek lehet - ha akarjátok.