A Magyar Kultúra Napja - A Műemlékkönyvtárunkban őrzött Himnusz-kiadások nyomában

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük, minden év január 22-én, megemlékezve arról, hogy a Himnusz kéziratát ezen a napon, 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc.

Ennek alkalmából iskolánk Műemlékkönyvtárában néztünk körbe, hány kötetben és milyen formában találhatjuk meg Kölcsey nemzeti imádságát. A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján a költő négy verseskönyvére, illetve munkáinak gyűjteményes köteteire bukkantunk igen rövid idő alatt.

Fénykép: A Műemlékkönytárban őrzött, négy, Himnuszt tartalmazó, különböző kiadású -1832, 1840, 1859, 1903 - Kölcsey-kötet a Magyar Társaság Könyvtárának termében (Szerző felvétele)

Mielőtt a kötetekről és a bennük közölt Himnusz-ról készített fotókat közölnénk, érdemes felhívni a figyelmet, hogy a könyvek közreműkődői között számos híres emberrel, akár a gimnáziumi tananyagban is visszaköszönő nevekkel találkozunk (így pl. Kisfaludy Károlyt, Szemere Pált, br. Eötvös Józsefet, Szalay Lászlót, Heckenast nyomdát említhetjük)

Másrészt érdemes figyelni arra is, hogy az időben előrehaladva, hogyan változik meg a vers szövegképe, maradnak el a betűk melletti aposztrófok, miképp ritkulnak meg az összetett betűk!

Fénykép: A törvényi védelem alatt álló 1832. és 1840. évi Kölcsey kötetek borítói (Szerző felvétele)

A MUZEÁLIS ÉRTÉKŰ, HIMNUSZT TARTALMAZÓ KÖLCSEY FERENC-KÖTETEK:

Könyvtárunk őrzi a költő verseinek 1832. évi, illetve 1840. évi kiadásait! Amellett, hogy ezek a könyvek már megjelenésük éve miatt is muzeális értékűnek számítanak és törvényi védelem alatt állnak, egyedi érteket is képviselnek.

- Így az 1832. évi Kölcsey-verseskötetet úgyis számon tartja a könyv- és irodalomtörténet, mint amelyben másodszor látott napvilágot a Himnusz!

Kölcsey Ferenc közeli íróbarátja, Szemere Pál gondozásában megjelent kötet ugyan magán viseli a szerényebb megjelenés jegyeit, bár a szedés és a betűformák adnak egyfajta sajátságos, ízlésesnek tetsző megjelenést is a kötetnek.

A könyv belső címlapján szerepel Hartleben Konrád neve is. Ő korának egyik legnagyobb pesti könyvkereskedője volt, emellett pedig könyvkiadással is foglalkozott.

Német nyelvű könyvek mellett több magyar nyelvű mű kiadásában működött közre. Eötvös József több regénye (így pl. A falu jegyzője; A krathausi; Magyarország 1514-ben), mellett így pl. Jókai, Petőfi, Bajza, Garay egy-egy kötetét is megjelentette.

+++ Kölcsey Ferencz munkáji. Kiadta: Szemere Pál, Első kötet. Versek, Pest, 1832. Hartleben Konrád, [Líceumi Műemlékkönyvtár, Törzsállomány - Cc 209.]

Fénykép: Kölcsey 1832. évi verseskötetének belső címlapja és a Himnusz (Szerző felvétele)

- A nyolc évvel későbbi, a költő 1838. évi halálát követő életművet összegző kiadás már körültekintőbb, a korszak jelesei - köztük Eötvös József báró - által szerkesztett kiadásban jelent meg. A hat kötetesre osztott kiadás részeként az 1840-ben közzétett első kötetben szerepel a Himnusz.

+++ Kölcsey Ferencz munkái. Első kötet, Szerkesztette: Br. Eötvös József, Szalay László, Szemere Pál, Kiadja: Heckenast Gusztáv, Pest, 1840.

[Líceumi Műemlekkönyvtár, Magyar Társaság Könyvtára - MT F.III.65 (1).]

Fénykép: Kölcsey Ferenc életművét összegző 1840. évi kiadás első kötetének címlapja és a Himnusz. (Szerző felvétele)

KIS SZERENCSÉVEL A HIMNUSZ ELSŐ NYOMTATOTT KÖZREADÁSÁT IS ŐRIZHETNÉNK:

Műemlékkönytárunk gazdagságát, az iskolában folyó egykori pedagógiai munka minőségét, a líceum kultúrális kisugárzását is jelzi, hogy csak a véletlen műve, hogy az intézmény nem büszkélkedhet a Himnusz első közreadásából saját példánnyal!

Ugyanis a Himnuszt először a neves korabeli író, Kisfaludy Károly által szerkesztett "hazai almanach", az Auróra közölte 1829-ben. Az Aurórából pedig a Műemlékkönytárnak nem is egy, hanem két sorozata is van! Betudhatóan a többek közt Berzsenyi Dániel, Kis János és Döbrentei Gábor által is fémjelzett Magyar Társaság részéről beszerzett példánysorozatnak is!

Viszont szinte fatális véletlen, hogy mindkét példánysorozatból pont hiányzik az 1829-es évfolyam. Ráadásul a Törzsállományban lévő példány kapcsán már az 1896-os könyvjegyzék feltünteti ezt a hiányt, a Magyar Társaság Könyvtáraban lévő példány esetében pedig az 1960-as években felvett kataloguscédula rögzíti ugyanezt.

Fénykép: az Auróra 1828. évi folyamának címlapja (Törzsállomány, Cc 170.),

Az Auróra feltüntetett 1829. évi hiánypéldánya az 1896. évi könyvjegyzékében, illetve a Magyar Társaság Könyvtárának katalóguscéduláján (Szerző felvétele)

"ÚJABB" KÖLCSEY-KÖTETEK A MŰEMLÉKKÖNYVTÁRBAN:

- Természetesen a Műemlékkönyvtárban található, témánk szempontjából szóba jövő további Kölcsey-kötetek sem korántsem olyan újak, hiszen az egyik lassan már 170 éves! Ez a korabeli irodalomtörténet vezéralakja, a Kisfaludy Társaság másodelnöke, az MTA titkára, tudományegyetemi tanár Toldy Ferenc által szerkesztett 8 kötetes műben jelent meg. A Himnusz a három év alatt (1859-1861) napvilágot látó Kölcsey életmű első kötetében kapott helyett. Látható, hogy a vers szövege addigra letisztult, az aposztrófok teljesen eltűntek.

+++ Kölcsei Kölcsey Ferenc minden munkái. Első kötet, Második bővített kiadás Toldy Ferencz által, Kiadja Heckenast Gusztáv, Pest 1859. [Líceumi Műemlékkönyvtár, Törzsállomány - Cc 1035/1.]

Fénykép: A Toldy Ferenc által szerkesztett kiadás 1859-ben megjelent első kötete, belső címlap és a Himnusz (Szerző felvétele)

- A sorban következő kötet már a századfordulóról való, az egyik nagyra növő nyomda és kiadó, egyúttal kapitalista üzleti vállalkozás, a jónevű Franklin Társulat szép kiállítású kiadványa.

A szerkesztő itt is hivatásos irodalomtörténész, a Toldynál kevésbé ismert Angyal Dávid egyetemi tanár volt. E kötet a korábbiakhoz képest már egy terjedelmes bevezető tanulmánnyal is rendelkezik.

+++Kölcsey Ferenc munkái, Sajtó alá rendezte, bevezetővel ellátta: Angyal Dávid, Kiadja: Franklin Társulat, Budapest, 1903. [Líceumi Műemlékkönyvtár, Magyar Társaság Könyvtára - MT D.II.16.]

Fénykép: Az 1903-ban megjelent kötet Angyal Dávid bevezetőjével és a Himnusz (A szerző felvétele)