A németek kitelepítésére emlékezik a Líceum
A soproni németek kitelepítésének 80. évfordulójára emlékezik a héten a Líceum. Hétfőn a díszteremben kiállítás nyílt a diákok munkáiból, és a héten előadások is felelevenítik a kegyetlen elűzetést.
Tölli Balázs igazgató és Taschner Tamás, a Soproni Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte a tárlatnyitó résztvevőit. "Ne csak a fájó emlék maradjon, hanem továbblépés is legye az emlékekből..." - hangsúlyozta Tölli Balázs. Taschner Tamás pedig azt emelte ki, hogy egy ilyen kiállítás is találkozás a múltunkkal, amit átélhetővé kell tenni, hogy ne felejtsük el.
A megnyitón Dominek Imre Márton (a VasVilla diákja) játszott német dalokat a tangóharmonikáján, majd Pál-Szabó Vivien (10.C) Christine Arnold,Unser Tisch című művét olvasta fel.
Schmidel Bernadett tanárnő már január óta dolgozik a témán a diákokkal. Sokat mesélt az itt élő németek életéről és fényképeket is mutatott tanítványainak. A benyomásokból és a tanultakból születtek azután a különböző technikával készített művek, amiken megjelennek a soproni gazdapolgár negyed jellegzetes épületei, utcarészletek, úti keresztek. A kiállításon külön sarkot kaptak a portrék, ezen kívül szinte megelevenednek azok a nagyméretű emberalakok, amelyek csoportmunkában készültek. A szomorú évfordulóra emlékeztetnek a kitelepítés jelenetei a bal oldali falon.
A kitelepítés 80. évfordulója alkalmából rendezett kiállításra benyújtott munkákat értékelték is a rajztanárok. A legjobbnak Csapó Bence (9.D) alkotását ítélték, a második helyezettnek járó díjat megosztva kapta Szabó-Kirády Liza (10.A) és Tóth Zselyke (10.A), harmadik pedig Schlenk Emília (7.B) munkája lett.
Mire emlékezünk a héten? A tények lesújtóak: 1946 és 1948 között kitelepítették otthonaikból hazájukból a népszámláláson magukat német nemzetiséginek vallókat. Közel kétszázezer embert erőszakkal telepítettek át a háború után éhező Németországba. Sopronban és a hozzá tartozó falvakban 1946 áprilisában kezdődött meg a németek kitelepítése: a városból közel nyolcezer embernek, a falvakból még hatezer helyinek kellett ládányi földi javán kívül mindenét hátrahagynia. El kellett mennie a bánfalviak, a harkaiak, a fertőrákosiak, az ágfalviak kilencven százalékának. Kiürültek volna a falvak, a templomok, az iskolák - ha földnélküli szegényeket nem telepítettek volna a megüresedett házakba.
A vagonok nemcsak embereket vittek, hanem egy több évszázados közösséget szakítottak ki hazájából. A soproni és a környékbeli falvak német lakossága egyik napról a másikra vált „nemkívánatossá” a saját szülőföldjén.
A héten erről hallhatnak majd előadásokat a diákok dr. Gonda Gábor történésztől, Claudia Södertől, az Oedenburgerland honlap alapítójától és dr. Krisch Andrástól, a Soproni Evangélikus Gyűjtemények vezetőjétől - tudtuk meg Horváth Nóra tanárnőtől, aki szervezője az egész hetes programsorozatnak.
Április 24-én, pénteken tartja a Líceum hagyományos német népviseleti napját, a Trachttag-ot, mindenkit - tanárt, diákot - arra buzdítunk, hogy viseljenek ehhez illő ruházatot vagy kiegészítőt.
Vasárnap a Német Nemzetiségi Önkormányzat megemlékezésén is ott lesz a Líceum. Az evangélikus templomban és a kitelepítési emlékműnél 15 órakor kezdődik a program a Német Nemzetiségi Általános Iskola diákjainak előadásával. A színdarabuk címe: Amikor a harangok sírnak. Az emlékműnél a beszédek és a koszorúk elhelyezése után menet indul a vasútállomásra, ahol a licisták adnak műsort az emlékezőknek.