Az első π-nap nem lesz az utolsó
Hatalmas siker volt a Líceum első π-napja, amit a matematika munkaközösség tagjai szerveztek. Munkájuk egyik gyümölcse édes volt, és π perc alatt elfogyott.
A kisebbeket papírlabirintus és színező, a felsőbb éveseket matematika kvíz várta az első líceumi π-nap nagyszünetében, de filmajánlóval is készültek a szervező pedagógusok. Elméletileg a feladatok elvégzéséért járt volna π-süti is, de a matematikatanárok olyan szép és csábító édességeket készítettek, hogy mire bárki észbe kapott volna, üresek lettek a tálcák. Azért a legtöbben - becsületből - sütimajszolás közben a kvízt is kitöltötték.
Csóka Andrea, Barta Barát Éva, Leitnerné Sáli Ágnes, Nagy Róza tanárnők és matematika szakos társaik tantárgyuk népszerűsítése érdekében szervezték meg a Líceum első π-napját, de mint mondták, hagyományteremtő szándékkal. A matematika világnapjának is nevezett nemzetközi π-napot 1988 óta tartják meg világszerte március 14-én (azaz 03.14-én, vagyis a π-napon, hiszen a π 3,14...). Az ünnep ötletadója Larry Shaw fizikusprofesszor, a San Franciscó-i Exploratorium nevű természettudományi múzeum munkatársa volt. A múzeum kör alakú csarnokában körbejárnak ilyenkor a munkatársak, és elfogyasztják az ünnepi alkalomra készített gyümölcsös pitéket. A pite vagy angolul pie is a π-re vezethető vissza. (π-napi bónuszkérdés: hány pitét ettek volna meg a licisták a pénteki nagyszünetben?)
A π már az ókorban is foglalkoztatta a matematikusokat. A görög ábécé betűje egy szám, ami 3,1415926535…-tel kezdődik és a végtelenségig tart. Rengeteg érdekesség fűződik ehhez: például ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, száz lesz a végeredményπ. Ha összeadjuk az első (6+6) × (6+6), tehát 144 tizedesjegyet, akkor 666-ot kapunk. Érdekes az is, hogy 1879-ben március 14-én, azaz a π-napon született Albert Einstein Nobel-díjas tudós, 2018-ban pedig ezen a napon halt meg Stephen Hawking világhírű elméleti fizikus.
