Bál, Táncz, Literatúra – Reformkori irodalmi divatlapok a Műemlékkönyvtárban

Női alkalmi viselet a a Regélő 1843. évi lapszámában 

Február 6. a Berzsenyi-bál napja! Délelőtt diáknap, este pedig bál, tánc. Volt ugyanakkor olyan időszak is a magyar történelemben, amikor bál, tánc és divat, illetve irodalom nem csupán időben és véletlenszerűen kerültek egymáshoz közel, hanem szorosan összefüggő dolgok voltak.

Honművész egyik 1841. évi címlapja, illetve a táncról, táncmulatságokról írt cikkek tartalomjegyzéke

BÁL ÉS IRODALMI LAP

Ez pedig a magyar reformkor időszaka, annak is különösképp az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot megelőző évei, az 1840-es évek voltak. Tanultuk, hogy a reformkor sok tekintetben volt különleges, a magyar történelem egyik legfelemelőbb korszaka, amikor hazánk számos területen fejlődésnek, felemelkedésnek indult. Így történt a magyar nyelv és kultúra terén is, hiszen a magyar irodalom egyik legtermékenyebb időszaka ez, nagy költőink sorával. Nagy elszánással folyt az ország történelmének, földrajzának megismerése is.

Útleírás a Sopronból Mariazellbe a Regélő Pesti Divatlap 1842. január 19-ei számában, első három oldal (Műemlékkönyvtár, MT M 438)

Említhetjük a gazdasági fejlődés iránti elköteleződést, gr. Széchenyi Istvánnal és az ő nyomában. A társadalmi haladás ügyét. Mindezt pedig egybefonva, az elsődlegesen Kossuth Lajos által megfogalmazott „Haza és haladás" politikai reformprogramját. Mindezek megvalósítása társadalmi mozgalmat igényelt és támasztott. Ennek hathatós formái voltak az egyesületek, mint a kaszinók, olvasókörök, de egyéb társasági események is, például a jótékonysági bálok. E pezsgő időszakkal járt a magyar hírlapirodalom valódi megteremtődése, közöttük a szélesebb körben olvasott szépirodalmi divatlapok megjelenése.

AZ 1830-AS ÉVEK: RAJZOLAT, REGÉLŐ

A korábbi irodalmi időszaki kiadványokhoz képest ezen folyóiratokat a változatosabb tartalom és szerkesztés, illetve újdonságként egy-egy rajz, metszet, vagy épp egy divatkép jellemezte. Az 1830-as években két ilyen lap volt: a Rajzolatok , illetve a Regélő, valamint utóbbinak társlapja a Honművész. A Rajzolatok a társasélet és divat világából 1835 és 1839 között állt fenn, szerkesztője Munkácsy János volt.

A nagy alakú, a többi divatlaphoz képest kevesebb oldalszámú lap vegyes jellegű volt, a társasági élet, a színház és egyéb művészeti események híreivel. Ránézésre laptársaihoz képest kevesebb irodalmi közléssel, különösen versek tekintetében. 

A Rajzolat 1836. évfolyamának címlapja, és a ritka versek egyike (német nyelven), illetve divat és divatkép (Műemlékkönyvtár, MT M 365)

Bécsi szűk ujjú női ruha, csipkével ékesítve

Korai nemzeti viselet a Rajzolatok 1835. évi számából

Vele szemben az 1833-1841 között működő, Mátray (Róthkrepf) Gábor által szerkesztett Regélőben a közölt irodalmi alkotások és esszék, tárcák voltak túlsúlyban, a társasági hírek és egyéb hasznos információk a társlapjába, a Honművészbe kerültek. Utóbbi esetében ezt a rovatok címei is jelzik: az általánosabb, hasznosabb tárgyúakat, mint a Szorgalom, Kertészet, Intézet, Építészet követik a művelődés rovatai, mint Költészet, Festészet, Hangászat, Táncz, illetve Divat.

A Regélő 1836. évi címlapja, illetve A Pesti Divatlap 1844. évi címlapja (Műemlékkönyvtár, MT M 435, illetve M 439)

A divatról szóló tartalmak és az egy-egy színezett divatkép ekkoriban még elsősorban a bécsi, illetve párizsi divat közvetítésével járt, de egy-egy alkalom erejéig a honi, nemzeti viselet is megjelent. A divatképek, felmutatva a különböző napszakokra, de leginkább alkalmi ruhákra vonatkozó divatot, egyúttal a női olvasói tábor szélesítésével is járt, amely eredendően a szerkesztők egyik szándéka is lehetett.

Vörösmarty Mihály: Kis leány sírjára c verse (Életképek 1846, Műemlékkönyvtár, MT M 417)

A SZÉPIRODALMI DIVATLAPOK KÖNYVTÁRUNKBAN

A Műemlékkönyvtárunkban az előbbiek is megtalálhatóak, igaz nem teljes sorozatban: a Rajzolatoknak csak az 1836. évi évfolyama, míg a Regélőnek az 1836, 1838 és 1839. évi évfolyamai. Sajnos az utóbbi társlapjából, a Honművészből nem őrzünk lapszámokat!

Alkalmi női viseletek a Pesti Divatlapból 

Az Életképek 1843. évi évfolyamának címlapja (Műemlékkönyvtár, MT M 413) 

Az 1840. évekre vonatkozóan a fentiekhez hasonlóan a könyvtár Magyar Társaság Könyvtárának gyűjteménye tartalmazza Pesti Divatalap (Regélő utóda) 1842, 1844-1847. évi lapszámait, valamint az 1843-ban indult Életképek 1847-ig tartó évfolyamait. A gyűjtemény az 1848. évi évfolyamot sajnos nem őrzi. De régi könyvjegyzékünk szerint könyvtárunk törzsállományánlba került a konzervatívabb ízlésű, az előkelőbb, nemesi-főnemesi körökben népszerű, Petrachevich-Horváth Lázár szerkesztette Honderű 1847. évfolyama is.

Garay János, a (Regélő) Pesti Divatlap szerkesztője 1841/1842-1844 között

Az irodalom növekvő szerepét jelzi, hogy e lapok szerkesztői az 1840-es években már mind az írók, költők közül kerültek ki: Mátray és Munkácsy helyett olyan ismert nevek, mint Garay János, Erdélyi János, Vahot Imre (/Regélő/Pesti Divatlap), Frankenburg Adolf, Jókai Mór (Életképek).

A Sopron melletti Németkeresztúron született Frankenburg Adolf (1811-1884), az Életképek 1843-1847 közti szerkesztője   

A DIVAT

Az előző évtizedhez viszonyítva az 1840-es évekre megfigyelhető, hogy a külföldi divat mellett a hazai, honi divat és stílus is már nagyobb súlyt képviselt. Sőt, egyes lapokban főleg a Pesti Divatlapban kifejezetten előtérbe került a nemzeti ruházat felkarolása. Nem függetlenül a nemzeti törekvésektől, és azoknak a Bécsi Udvarral történt ki- kiéleződésétől. Emlékezünk itt. pl. csak Lovassy László és Kossuth Lajos elítélésére, a Wesselényi elleni perre /1839/, vagy az országgyűlési ifjak elleni fellépésre /1834-1836/). Így a tiltakozás egyfajta demonstrálásaként is jött divatba és terjedt el a civil ruházatnál is a zsinóros mente, a sújtások, pántlika használata. 

Farsangi ruhák (Pesti Divatlap, 1840-es évek második fele) 

A divatképeken ábrázolt ruházatokra vonatkozóan az egyik figyelemre méltó megállapítás lehet, hogy ruhaanyagként hangsúlyosan szerepelt a selyem, és annak megannyi változata, szövete: annak finomságától függően - többek közt - damaszt, brokát, bársony, szatén, atlasz, taft, tüll szövetek. Nem véletlen, hogy a reformkor évtizedei egyúttal egybeestek a selyemhernyó-tenyésztés felfejlődésével, amelyben a Széchényi család, és különösen gr. Széchenyi István kitüntetett szerepet játszott. 

Magyaros, részben bársony női ruhák az Pesti Divatlapban 1840-es évek második fele)  

gr. Széchenyi István és Crescence a Honderű 1843. évi számában   

AZ IRODALOM SZOLGÁLATÁBAN, AZ 1840-ES ÉVEK :

Az 1840-es évekre felpezsdülő irodalmi élet e laptípust sem hagyta érintetlenül. Azért sem, mert az – olykor zajos – a irodalmi élet egyik elsődleges színterévé váltak e lapok. A konzervatívabb, emelkedettebb, még Kazinczy, Kölcsey útját járó Honderű és köre gyakran került polémiába az Életképekkel, de főleg a nemzeti irányú Pesti Divatlappal. (A nemzeti jelleg az e lap által közölt magyaros ruházatot, öltözetet előtérbe helyező divatképeken is leszűrhető.) Különösen Petőfi személye körül alakultak ki viták.

Petőfi Sándor: Bucsú 1844-től. (Életképek 145-146.p. Műemlékkönyvtár, MT M 416)

Különösen hathat a jelenből visszatekintve, hogy 1846/1847. év nagy irodalmi vitája a Petőfi-Hiador ellentét volt, amikor a paksi születésű Jámbor Pál (Hiador) költészetét állította a Honderű c. lap Petőfivel szembe, hosszú cikkekben hirdetve, hogy annak mennyivel emelkedettebb és értékesebb a lírája, mint a nép egyszerű fiáé. Pedig tudjuk, hogy Petőfivel és Arany Jánossal, Tompa Mihállyal, de még az e lapokban meglepően sok verssel jelentkező Lisznyay Kálmánnal és Sárosy Gyulával is a népies irodalmi hang, költészet nyert épp ebben az évtizedben teret.

Az előbb említettek mellett természetesen az irodalomkönyvekből ismert valamennyi korabeli szerző műveit megtaláljuk e lapokon, köztük számos híres művüket. Emellett persze a köztudatba kevésbé átment verseiket is, mint akár a fiatal Vajda János: Én és apám, vagy épp Arany János egyik kevésé ismert alkotását, a Rózsa és Ibolya meséjét.  

Vajda János: Én és apám (Életképek 470-471.p. Műemlékkönyvtár, MT M 422)

Arany János: Rózsa és Ibolya meséje első oldalai (Pesti Divatlap 1847. március 2. 356-367.,uott) 

HIÁNY

Az előbbiekben bemutatott szépirodalmi divatlapok sajnos nem hiánytalanul vannak meg műemlékkönyvtárunkban. Lévén, hogy azok a Magyar Társaság könyvtári gyűjteményében találhatóak, ekképpen is magukon is viselik a diáktársasági-önképzőköri könyvtár jelleget. Értve ezalatt, hogy bár a mindenkori diákság felelősségteljesen kezelte és gyarapította a Magyar Társaság gyűjteményét, ezt mégsem hivatásos könyvtárosként, hanem önkéntes diákmunka részeként tette. És egy-egy hetilap, vagy folyóirat folytatólagos gyűjtése és kezelése hosszú távra szóló feladat, mindenképpen nagyobb figyelmet igényel – és egyben költségvonzattal jár–, mint egy-egy mű beszerzése és megőrzése.

Egy Toldi-témájú vers a későbbiekben Petőfi-epigonnak tartott Lisznyay Kálmántól (Életképek 1845., MT M 416)   

Ebből következik az is, hogy egyes lapszámok is hiányoznak, amiképp sok esetben azoknak csak a címlapjai, vagy éppen a divatképek hiányosak. Ez utóbbiak nagy sajnálatunkra szinte mindig hiányoznak. Az egyes címlapok lehagyása megtörténhetett egy-egy évfolyam bekötésekor, amint a egyes színes divatképeké is (azok a lapszámok utolsó oldalán voltak). De könnyen kerülhettek ezek a színes divatképek a kortárs diákság birtokába is. :-) 

Rajzolatok, Regélő, Pesti Divatlap és Életképek évfolyamai a könyvtár Magyar Társaság termében   

Így az írásunkban szereplő divatképeket sem a könyvtárunk által őrzött lapokból vettük, hanem az Interneten elérhető gyűjteményekből. (https://real-j.mtak.hu/view/journal, illetve https://adt.arcanum.com/hu/)

REJTÉLY

Sajnos az Életképek 1843. első félévére eső kötete hiányzik, szinte hasonló „bosszúságot" okozva az Auróra 1829. évi évfolyamának hiányával (ld.: https://www.bdeg.hu/hu/hirek/a-magyar-kultura-napja-a-muemlekkonyvtarunkban-orzott-himnusz-kiadasok-nyomaban )

Míg az utóbbi Kölcsey Ferenc Himnuszának első megjelenését tartalmazza, addig az Életképek 1843. évi első félévi lapszáma – számos korabeli jeles szerző versei, elbeszélései és írásai mellett – hasonlóképpen tartalmaz egy fontos művet, annak első nyomtatásbéli megjelenését jelentve. Egy olyan művet, amely az irodalom határait átlépve, a képzőművészet, festészet, zene, film világát is megtermékenyítve épült be a magyarság közös kultúrájába.

Nemzeti viselet az Életképek 1847. évi folyamából

Ennek nyomába következő bejegyzésünk alkalmával eredünk.

Megjegyzés: "Az 1960-1970-es évekre eső leltározás/cédulakatalogizálás időszaka óta hiányzik

Felhasznált irodalom

A magyar sajtó története I. 1705-1848. Főszerk. Szabolcsi Miklós, Budapest. 1979.

Ferenczy József: A magyar hírlapirodalom története 1780-tól 1867-ig. Kiadja Laufer Vilmos, Budapest, 1887. 510. p.

Lukács Anikó: A nemzeti divat a reformkori Pesten. In: Korall 2002. december, link: https://epa.oszk.hu/00400/00414/00007/pdf/03lukacsaniko.pdf