Ballagók imája: segítsd utunkat!
Áldásoddal megyünk - énekelte a Líceum közössége az evangélikus templomban, a végzősök búcsúztató istentiszteletén.
"Tarts meg engem Istenem, mert hozzád menekültem! (...) Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van. Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van. Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon..." - olvasta a Zsoltárok Könyvéből az idézetet Nagy Róza tanárnő, miután minden osztály elfoglalta a helyét a templomban és a Líceum Ifjúsági Zenekarával együtt az első ének is elhangzott. A köszönet és a hála kifejezésének, az elkövetkezendőkre kért áldás óhajának istentisztelete volt ez a csütörtök reggeli, amikor a végzősök utoljára ültek a templomban iskolai társaikkal. Az ő nevükben olvasta Raffai Júlia a nap imádságát:
- Hálásak vagyunk néked Urunk az álmainkért, amit adtál nekünk és azért, hogy ezzel egy célt kaptunk, egy tervet, amiért nap mint nap tehetünk. Köszönjük Neked a lehetőséget, hogy vágyakozhatunk egy életre, amelyben kiteljesedhetünk.
- Sok álmos reggelen vagyunk túl, néhány olyan óra is a végzősök mögött van már, amit átaludtak. Az alvás hozzátartozik az életünkhöz, ahogy az álom is. Jákob álmában élte meg azt a szeretetet, ami megváltoztatta életét. Ti mennyire voltatok az elmúlt években éberek? - szólította meg a búcsúzókat prédikációjában dr. Simon Attila iskolalelkész. Hozzátette, azt hisszük, tudjuk merre tartunk, mit akarunk, hova igyekszünk, pedig ezt csak Isten tudja... De üzenete biztonságot ad: "Megőrizlek Téged, akárhová mész".
- Ráébredtetek-e már, hogy mennyien vagyunk, akik drukkolunk nektek, akik veletek izgulnak, hogy jó célért küzdjetek, és azt el is érjétek? Ráébredtetek-e, milyen sokan vettek körül benneteket féltő, óvó, segítő szeretettel? Ráébredtetek-e Isten ajándékára? - kérdezte az oltár előtt a lelkész, s a végzősök által írt imák feleltek rá.
- Urunk, Istenünk! Köszönjük az elmúlt évek emlékeit neked, azok munkáját, akik foglalkoztak velünk. Kérjük áldásodat az elkövetkezendő időszakra! Hogy senki el ne aludjon, el ne késsen, mindenki elégedett legyen a teljesítményével. Hogy novellaelemzés és valószínűségszámítás helyett sikerekben gazdag legyen ez a nehéz időszak. Áldd meg az életünket! Add, hogy az érettségit sikerrel vehessük és mindenkit vezess a céljainak megfelelő úton! - tolmácsolta a 12.A fohászát Raffai Júlia.
- Drága Istenem, köszönöm, hogy vigyázol a szeretteimre, velem vagy, amikor egyedül érzem magam és segítesz leküzdeni a nehézségeket. Kérlek add, hogy jól sikerüljön az érettségi és minden úgy alakuljon a jövőben, ahogy lennie kell. Szeretnék hálát tadni a tanárainknak, akik segítettek a felkészülésben és útjaink kitaposásában. Hálás vagyok az osztálytársaimért, akik támogattak és velem voltam, ha szükségem volt rájuk ebben az öt évben. Segítsd az út útjukat is, hogy elérjék céljaikat - imádkozott a 12.D-ből Nagy Nóra.
- Drága Istenem! Köszönöm a a barátságokat, amik általad köttettek. Köszönöm, hogy szerethettem és köszönöm, hogy szerettek! Itt, a Berzsenyiben az ember valami olyat tapasztal, amit máshol nemigen lehet. Oktatók helyett tanárokat, fellengzés helyett odahajolást és figyelmet, megalázás helyett felemelést, gyűlölet helyett szeretet kaptunk. Kérlek Uram, tartsd meg ezt a helyet még sokáig, hogy gyermekeink, unokáink és azok unokái is megtapasztalhassák azt, hogy milyen Berzsenyisnek lenni - csalt sokak szemébe könnyeket Bor Eszter, a 12.D imájával.
- Drága Istenünk! Köszönjük, hogy a legnehezebb pillanatainkban is velünk vagy. Köszönjük, hogy amikor elfogy az erőnk, van miből merítenünk. Köszönjük, hogy mindig a helyes útra terelsz minket, és hogy útmutatásodban mindig bízhatunk! - olvasta a 12.C hálás sorait Hanzély Szonja. A bések imáját Simon Attila olvasta fel:
- Hálásak vagyunk néked Urunk az álmainkért, amit adtál nekünk, és azért, hogy ezzel egy célt kaptunk, egy tervet, amiért nap mint nap tehetünk. Köszönjük a lehetőséget, hogy vágyakozhatunk egy olyan életre, amiben kiteljesedhetünk.
Az imák, énekek, hálás és kérlelő fohászok sorai között iskolalelkészünk megáldotta a végzős licistákat, akik életük fontos és emlékezetes napjai állnak: pénteken a szerenád, szombaton a ballagás, hétfőtől az érettségi...
Az Úr legyen előtted, hogy a jó utat mutassa neked.
Az Úr legyen melletted, hogy téged karjába zárjon és megvédjen a veszedelmektől.
Az Úr legyen mögötted, hogy megvédjen a gonosz cselekvésétől.
Az Úr legyen alattad, hogy felfogjon, ha leesel.
Az Úr legyen tebenned, hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy.
Az Úr legyen körülötted, hogy megvédjen, ha mások rád rontanak.
Az Úr legyen fölötted, hogy megáldjon téged!
Így áldjon meg téged a jóságos Isten, ma, holnap és minden időben!