BERZSENYI DÁNIEL SZÜLETÉSÉNEK 250. ÉVFORDULÓJÁRA

Berzsenyi Dániel neve a líceum matriculájában az 1788. évi bejegyzésnél (Műemlékkönyvtár, Levéltári iratok, Iskolai anyakönyvek, 1721-1799. évi töredék) 

Május 7-én ünnepeljük gimnáziumunk névadója, Berzsenyi Dániel születésének kerek, 250 éves évfordulóját. A magyar irodalomtörténetben, amiképp az irodalmat kedvelők nemzedékeiben is „niklai remete”-ként is emlegetett költőóriás neve nem csupán Niklával, Somoggyal forrt össze, hanem Nyugat-Dunántúllal, Vas megyével és Sopron városával is.

Berzsenyi Dániel arcképe a születésének 100. évfordulójára készült, Vasárnapi Újságban megjelent emlékcikkben. (Vasárnapi Újság 1876. május 7. 1-3., Műemlékkönyvtár, Törzsállomány - A 28/22.)

KEMENESALJAI EVANGÉLIKUS NEMESI CSALÁD GYERMEKE

A Vas megyei Egyházashettyén 1776 májusában született Berzsenyi életének első felét ugyanis itt, a Ság és Kissomlyó hegyek szomszédságában, és közben 12 éves korától hét éven keresztül a soproni evangélikus líceumban töltötte. 

Családja egyike volt a répcementi, kemenesaljai magyar anyanyelvű evangélikus nemesség iskoláztatásra sokat adó családjainak, famíliáinak. E réteg számára a magasabb szintű oktatás terén iskolánk volt első számú célpont. Ennek megfelelően a költőn kívül nem csak majd annak fiai, hanem a Berzsenyi família számos más tagja is járt a soproni líceumban.

Berzsenyi Dániel szülőháza a Vas megyei Egyházashettyén, illetve születésének 100 éves évfordulójára emelt emléktábla

A mellékelt képen  Berzsenyi Dániel szülőháza látható. Az 1700-as évek derekán épült, korának megfelelő belső elosztású épület egy szerényebb nemesi kúria, amelyben napjainkban is emlékszoba őrzi a költő emlékét, az épület falán pedig a Berzsenyi születésének 100 éves fordulójára (azaz már 1876-ban!) felavatott emléktábla látható.

A költő szülei Berzsenyi Lajos ügyvéd és Somogy megyei Nikláról származó Thulmon Rozália volt. Berzsenyi Dániel gyenge, beteges kisgyermek volt, így ennek következményként iskoláztatása is egy-két évet csúszott. Édesapja, megerősítendő a kis Dániel fizikumát, gyermekkorában fokozott fizikai igénybe vételnek, – mai szóhasználattal – „edzés”-nek vetette alá. Ennek részeként volt rendszeresen fürdés, úszás, birkózás, lovaglás. Azonban így Sopronba már egy jobb fizikumú, jókötésű, osztálytársainál adott esetben egy-két évvel idősebb gyermek, ifjú került 

A költő jóbarátja, Döbrentei Gábor „Költér életrajzához” című írásában Berzsenyi születéséről és kora gyerekkoráról. (Berzsenyi Dániel’ összes művei. Költelem’ s folyóbeszéd. Közreadó: Döbrentei Gábor, M.kir. Egyetem, Buda, 1842., Műemlékkönyvtár, Törzsállomány - Cc 186/1.)  

(Itt jegyezzük meg, hogy beteges hajlama később, 40 éves korában, Kölcsey Ferenccel elmérgesedett irodalmi vitájuk során újra előjött, és életének hátralévő húsz esztendőjét erősen behatárolta. Erről részletesebben olvasható Berzsenyi halálának 190. évfordulójára írt gazdagon illusztrált írásunkban, link:  https://www.bdeg.hu/hu/hirek/berzsenyi-daniel-halalanak-190-evfordulojara )

A SOPRONI ISKOLÁS ÉVEK: PALLÉROZÓDÁS A MŰVELTSÉG TERÉN ÉS A BERZSENYIS VIRTUS  

Sajnálatos módon az iskola írott emlékei, iratai közt igen elszórtan maradtak fenn közvetlen emlékek Berzsenyi Dánielről. Így például az iskolai anyakönyvek is pont – Berzsenyi iskolai éveinek végétől – az 1790-es évek derekától képeznek szinte folyamatos iratsorozatot, következetesen vezetett, kitöltött rendet. Így annak megállapítása, meghatározása, hogy melyik években is járt líceumba a költő, az is hosszú, évtizedes kutatásokat követően került meghatározásra. Országos ismertségű irodalomtörténészek (p. Négyessy László, Merényi Oszkár) és helyi kutatók erőfeszítéseit követően ez az 1788 és 1795 közti években került megállapításra.

Berzsenyi Dániel neve az iskola 1788. évi bejegyzésénél (Műemlékkönyvtár, Levéltári iratok, Iskolai anyakönyvek, 1721-1799. évi töredék)  

Elmondhatjuk ugyanakkor, hogy az iskolában folyt sokoldalú képzés – amelyet Wietoris Jonatán direktor ideje alatt azért kritika is ért – nem minden esetben kötötte le az ifjú érdeklődését. A klasszikus műveltséget szolgáló tantárgyak és természettudományok közül igazából a történelem, és mindenekelőtt az irodalom keltette fel az ifjú Berzsenyi érdeklődését. Ennek eredeti iratbéli bizonyságával is szolgál a Magyar Társaság könyvtárának egykori nyilvántartása, amely a lícista Berzsenyi javára kikölcsönzésre került könyveket sorolja fel, valamint áthúzással jelzi is egyben, hogy a könyvek visszaszolgáltatásra kerültek. Mely művek voltak ezek? Megtaláljuk köztük a korabeli írók közül Révai Miklós, Pálóczi Horváth Ádám, a latin klasszikusok közül pedig Ovidius műveit. Továbbá a korabeli „folyóirat”-ként ismert Mindenes Gyűjteményt, vagy az egyik első magyar regényként számon tartott Dugonics András Etelka c. művét is.  

Berzsenyi Dániel könyvkölcsönzése a Magyar Társaság Könyvtárából. (Műemlékkönyvtár, Levéltári iratok, Magyar Társaság Könyvtár iratai, A.IV.2. Magyar Társaság Olvasó Tár Catalogusa)   

Berzsenyi későbbi, dicsekvésbe hajló visszaemlékezései szerint volt azonban bőven alkalom, amikor diákként nem ilyen dicséretes tulajdonságokról tett tanúbizonyságot, túllépve a tanrend szoros kötelékén. Így a német nyelvet igazából a helybeli német leánykákkal folytatott romantikus liezonok során sajátította el. Amiként a ponzichter, német ifjakkal történt összezördülések, verekedések is voltak a rovásán. Amint ezt a Berzsenyi-rokonságba tartozó, Noszlopy Tivadar is megörökítette évtizedekkel később a Berzsenyiről írott művében. 

Berzsenyi Dániel soproni kihágásaiból egy csokor Noszlopy Tivadar: Berzsenyi Dániel és családja, Kaposvár, 1910. c. kötetéből (Műemlékkönyvtár, Kézikönyvtár – Kk. 67.)      

Berzsenyi Dániel soproni diákéveit tárgyaló folyóiratcikkek, tanulmányok, illetve könyvfejezetek – az írás végén ajánlott irodalomként feltüntetett – sora helyett most, egyfajta újdonságként a Vasárnapi Újságnak a költő születésének 100 éves centenáriuma alkalmából megjelent megemlékezésből idézek:: 

„Berzsenyi Dániel régi magyar nemes családból, Vasmegye kemenesaljai járásának Egyházas-Hetye községében született 1776 máj. 7-én. Atyja Lajos, egy stoikus erkölcsű s a görög és római irodalmakat kedvelő férfiu, korán felköltötte benne az irodalom és tudományok kedvelését és az erkölcsös és honszeretet érzelmeit. S tudván, hogy erős lélek csak erős testben lakhatik, a fiút testgyakorlatokra fogta, mozgás és szabad élet által edzette, lovaglás-, úszás-, gyaloglás-, birkózással erősítette s így küzdette le vele született gyöngeségét, úgy hogy mikor 12 éves korában a soproni iskolába küldötte, a fiú már kész kis athleta volt, ki azonban társait a tanulásban is csakhamar utólérte, elevenségben, műveltségben, jelesen az énekben pedig felül is multa. De testi és szellemi fejlettsége s előnyei csakhamar vásottságra ragadták, úgy hogy atya jónak látta hazavinni a nyilvános iskolából, s egy évig otthon maga oktatta a klasszikusokban s olvastatta vele a magyar verses könyveket. Egy év mulva ismét visszakerült az iskolába, hol a szónoklat tanára Vietorisz a klasszikusokban, költők- és prózairókban mind nagyobb jártasságra vezette. A német nyelvet a soproni leányokkal való társalgásban sajátította el: s egyszer mind tagjává levén a Kis János által alapított „magyar társaság"-nak, titkon verselni is kezdett. E mellett azonban a szoros iskolai fegyelmet nem türhetve, s a rendes tanulmányokat is elhanyagolva, atya a 20 éves ifjút 1796-ban végkép hazavitte az iskolából, s a gazdaság mellé, az ekeszarvához állította.”

A Vasárnapi Újság 1876. május 7-ei cikkének részlete Berzsenyinek a soproni líceumban folytatott tanulmányairól. (Vasárnapi Újság 1876. május 7. 1-3., Műemlékkönyvtár, Törzsállomány - A 28/22.)

Figyelemre méltó ez az írás, mert az első, hosszabb lélegzetvételű Berzsenyiről szóló sajtócikkek egyike, amely a korszak legnépszerűbb és legszínvonalasabb hetilapjában, a korban modern szerkesztésűnek számító Vasárnapi Újságban látott napvilágot. Szerzője ( – á – r – álnéven/szignóval) Szász Károly református püspök, író, a dualizmus kori irodalmi élet egyik vezető alakja volt.

Felhasznált és ajánlott források és irodalom:

• Műemlékkönyvtár, Levéltári iratok, Iskolai anyakönyvek, 1721-1799. évi töredék

• Műemlékkönyvtár, Levéltári iratok, Magyar Társaság Könyvtár iratai, A.IV.2. Magyar Társaság Olvasó Tár Catalogusa

• Kelényi Ferenc: Berzsenyi és Sopron. In: Soproni Szemle 1961/4. 289-307. (online:   https://epa.oszk.hu/01900/01977/00054/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1961-xv-4.pdf )

• Merényi Oszkár: Újabb adalékok Berzsenyi Dániel iskoláztatásához. In: Soproni Szemle 1982/3. 238-242- (online: https://epa.oszk.hu/01900/01977/00137/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1982-xxxvi-3.pdf )

• A soproni líceum. Szerk.: Győrffy Sándor és Hunyadi Zoltán. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. 305. p.

• Líceumi olvasókönyv, Össz., bev. írta, szerk: Horváth Edit, Sopron, 2018. 368. p.

• Noszlopy Tivadar: Berzsenyi Dániel és családja. Kaposvár, 1910. 49. p.