Csendesnapi üzenet: tiszteld az életet!

"Ki volt Albert Schweitzer? Képzelj el valakit, aki egyszerre tehetséges zenész, kiváló teológus, világhírű orvos, és mindezt úgy éli meg, hogy közben egy afrikai, kis faluban segíti a legszegényebbeket. Mindene megvolt ahhoz, hogy kényelmes, akadémiai életet éljen Európában, ám amikor olvasta Jézus szavait a felebaráti szeretetről, úgy érezte: nem elég beszélni róla, meg is kell élni" - szólt az iskola közösségéhez a Líceum Acoustic műsora, a közös éneklés és ima után dr. Simon Attila iskolalelkész a nyitó áhítaton. A Csendesnap meghívott előadói mind hitelesen szóltak a schweitzeri üzenetről, és ki-ki a saját szakterületén keresztül mutatta be, hozta közelebb Albert Schweitzer hitvallását: tisztelet az életnek!

A reggeli áhítaton az iskolalelkész - bár hittanórákon is volt már szó a tudósról - bemutatta a világhírű orvost, aki 38 évesen iratkozott be az orvosi egyetemre, mindent újrakezdett és Afrikába ment gyógyítani. De nem azért, mert ő volt a megmentő. Azért ment, mert meglátta: Isten szeretete akkor lesz hiteles, ha kézzelfoghatóvá teszi. "Mit üzen nekünk Schweitzer élete? Három szóban összefoglalható: hallgasd meg Jézust!" - hangsúlyozta az iskolalelkész. A felebaráti szeretetet meg kell élni, akár az osztályban vagy a baráti körben, bízni kell Istenben, mert bátorságot ad, és meg kell tanulni látni. Meglátni azt, mit kell tenni, hogyan kell segíteni.

A délelőtt számtalan példát adott arra, hogy a licisták rádöbbenjenek, a segítségnek hány arca van. Lehet az például egy kutya, ami beteg embereken segít önzetlen szeretetével - ahogy ezt Pödörné Petróczi Henrietta és kutyája bemutatta. A díszteremben afrikai életéről mesélt Bálintné Kis Beáta, aki családjával közel két évtizedet töltött az afrikai kontinensen. Férje vízépítő mérnökként dolgozott és tett meg mindent, hogy javítsa a legszegényebb országok legelesettebbjeinek életét. Vezérelvük a Máté evangéliumából vett idézet volt: "amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg". A fotókkal illusztrált beszámolót egy divatbemutató is kísérte, amiből kiderült; Afrikában keveseknek adatik meg a divat követése. Vagy a szigorú vallási előírások, vagy a hihetetlen szegénység határozza meg, ki, miben jár.

Orvos voltam Afrikában címmel dr. Bartku István tartott előadást, amiből kiderült, már ahhoz is napok kellenek, hogy valaki eljusson missziós munkahelyére. A felkészülés pedig élet-halál kérdése, nemcsak a betegek gyógyítása terén, hanem a segítő egészségének megőrzése miatt is. A védőoltások, a számtalan veszélyes kórokozó ismerete és elkerülésük fontos feladat a "fekete kontinensen". Ezekről a veszélyes kórokozókról - amik ellen Albert Schweitzer is küzdött - Győre Henriette tanárnő is tartott összefoglalót, elmagyarázva a vírusok terjedését, a betegségek kialakulását, megmutatva a tüneteket, és a gyógymódokat, persze ha az egyáltalán létezik.

A segítésnek közelebbi, hazai módjairól tartott előadást Bolba Márta öregdiák, józsefvárosi lelkész. Fontos kérdéseket feszegetett, például, hogy mennyiben tehető felelőssé a mélyszegénységben élő vagy utcára került hajléktalan a sorsáért, és mennyiben felelős ezért a sorsért a társadalom. - Nagyon kicsi hiba is elég ahhoz, hogy valaki kiessen a társadalmi jólétből - adta meg a kérdésre a választ, ugyanakkor a segítég számtalan lehetőségét is feltárta előadásában. Ugyanígy tett Laborczi Géza evangélikus lelkész, aki Nyíregyházán vezet segítő központot. Konkrét esetek ismertetésén keresztül mutatta be: bárki kerülhet rendkívüli helyzetbe, ahonnan csak értő segítséggel van kiút.

Gyimóthy Zsuzsa "az élet tisztelete" vezérfonalhoz a madarakkal csatlakozott. Hasznos információkat adott át az ő előadását választóknak, például, hogy nem kell minden kismadarat hazavinni, viszont amelyik sérült vagy legyengült, azt meg kell menteni. A lovak is lehetnek jó példák az élet tiszteletére. Zsóri-Ments Orsolya, a Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Szakgimnázium iskolalelkésze az önismereten és némi történelmi plusszon keresztül vezette hallgatóságát a felismeréshez. Erzsébet királynő, azaz Sissi használta az állatokat, a lovakat is eszközként kezelte, Albert Schweitzer viszont felismerte bennük a tisztelni való életet, amit óvni kell.

Megint más oldalról közelített Novotny Dániel lelkész, teológus, aki egy hangyát sem taposna el. Érdekes része volt előadásának egy történet, aminek főszereplője a háborús jelenetet fordítva képzelte el: a lőtt sebek begyógyultak, a halottak életre keltek, a bombák visszarepültek a repülőgépekre, a gépek a hadi üzembe, ahol szétszedték az aknákat, amiknek ásványai visszakerültek a földbe, ahol egyébként a helyük van...

Albert Schweitzer nemcsak tudós volt, orvos, filozófus és misszionárius, hanem kiváló zenész is. Ezt az oldalát mutatta be Vargáné Magyar Ágnes tanárnő. Elismert orgonaművész volt ugyanis, akit leginkább Johann Sebastian Bach művei érdekeltek. Mesteri előadóművészként számos felvételt is készített Bach orgonazenéjéből, és egy kulcsfontosságú könyvet is írt a témában. Koncerteket is adott, amiknek bevételeit afrikai gyógyító munkájára fordította.

A Gyülekezeti Ház nagytermét megtöltötték azok a licisták, akik Habila Hanis Kakaba előadását választották a Csendesnap kínálatából. A nigériai keresztény fiatalember Magyarországon tanult, pszichológiát hallgatott. Nemcsak hazája történelméről beszélt, nemcsak az ott élők életét és nehézségeit mutatta be. Nem titkolta el az üldöztetést sem... Nehéz ott Jézus szavát követni, ahol ezért halál jár. Hogy mennyire, arról nekünk, itt, Európa közepén, nem sok fogalmunk van...

De az ige szerint: boldog az az ember, aki féli az Urat! Simon Attila iskolalelkész ezzel a bibliai idézettel nyitotta meg a Csendesnap záró istentiszteletét. "Köszönjük, hogy lelket adtál ahhoz, felismerjük a mellettünk lévőt és önmagunkat!" - szólt a hálaima. Laborczi Géza lelkész pedig az irgalmas samaritánus történetét elevenítette fel. "Ki a felebarátod?" - kérdezte azután. "Az, aki irgalmas" - vezette a felismeréshez a Líceum közösségét.

"Jézus a leghétköznapibb történetekkel mondta el legfontosabb parancsait, még a példázat rablótámadása kapcsán is Istenhez vezet minket. Megtanít arra, hogy a szeretetben nincsenek határok, és elvezet a belső döntéshez: van közöm a másikhoz. A valódi segítség pedig mindig szükség alapú, valóban azt adja, amire szükség van, mert ha nem, csak üres önzés marad" - adott még muníciót csendesnapi fejlődésünkhöz Laborczi Géza.

Az istentiszteleten a Jesus roll the rock líceumi zenekar szolgált zenével, s szó szerint dübörgött a hálaének. Bőven volt is mit megköszönni...