Egy különleges osztály a tetőtérben

Lassan véget ér a tanév, s hogy milyen volt, azt többek között arról is le lehet mérni, milyen közösségek alakultak a Líceum falai között. Különleges osztály több is van, most bemutatunk közülük egyet.


A T5-ös terembe lépve minitárlat fogadja a látogatót. Nem tudni, mit szólna a 9. nulla német (9.0N) osztály, ha folyamatosan érkeznének az érdeklődők a szünetekben, de a honlapon szívesen megmutatják, mitől és miért lett különleges az osztálytermük.


Kissné Márkus Krisztina osztályfőnök elsősorban közösségépítő szándékkal kérte diákjait arra, hogy tegyék otthonosabbá, formálják a maguk ízlése szerint a tetőtéri helyiséget.
- Amikor ez szóba került, akkor felajánlottam, hogy hozok be a rajzaimból. Izgultam, hogy mit fognak szólni hozzá a többiek, de mindenki támogatott, sőt, kiderült, többen is vagyunk az osztályban, akik rajzolunk, tervezünk és vannak fotósaink is - számolt be a kezdeti lépésekről Horváth Rozina. Ahogy érkeztek a rajzok és az újabb ötletek, úgy lett egyre lelkesebb az osztályfőnök és az osztály. Kiderült, hogy több művészi vénával megáldott diák került ebbe a nyelvi osztályba és év végére nemcsak a termük lett egyedi és otthonos, hanem a közösségük is összekovácsolódott.

Boros Csenge például rajzol, verseket ír és a természetet fotózza. Amikor Rozi behozta a rajzait és látta, hogy a többiek támogatóan fogadják, ő is behozta a mappáját. Nadzon-Herczegfalvi Antónia varrni tud és maga tervezi a ruháit. Fehér Bernadettről is kiderült, hogy nemcsak megüli a lovat, helyes állatfotókat is készít, és verseket is ír. Bencsik Júlia sokáig titkolta, de most már róla is tudni, hogy fotózni és rajzolni is szeret, s tud is.


A legszebb az osztály első líceumi évének fejlődéstörténetében, ahogy egymást támogatják a diákok. Azok is, akiket egyébként nem hoz lázba sem a ceruza, sem a fényképezés, ők beverték a szögeket, tartották a kereteket vagy egyszerűen megdicsérték a társukat. A végeredmény egy jó közösség és egy otthonos osztályterem lett.