Életszerűen a Fertőről
Megnyílt a Líceumban Az ezerarcú Fertő című kiállítás, ami a MOME hallgatóinak a tópart felújítására készített tervei mellett a soproniak számára az emlékezés lehetőségét adja, a diákoknak viszont azt, hogy egyáltalán megismerjék, mi is az a Fertő.
Több mint egy kiállítás, inkább programsorozat az, amit a Líceum befogadott az iskola falai közé. A díszteremben hétfőn délután tárlók, fotók, tervek, rajzok, festmények, sőt, versek és a tájra jellemző ízek fogadták az érdeklődőket, akiket elsőként Tölli Balázs, a Líceum igazgatója köszöntött. "A jelen átvészelhetősége és a jövőbe vetett hit miatt vagyunk itt, mert ez a Fertő ügyében is fontos. Azt szeretnénk, hogy az elkövetkezendő két hétben délelőttönként iskolánk diákjai, délutánonként pedig a látogatók félreértések nélkül szembesülhessenek a Fertő helyzetével, lehetséges jövőjével" - mondta elöljáróban.
Major Gyula, a programsorozatot szervező Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke ismertette; 2021-ben alakultak meg, de nehezen törnek ki a rájuk kényszerített "buborékból". Ezért is öröm, és ezért is kap hangsúlyt, hogy a Líceum felkarolta rendezvényüket. Miután többször érte a civil szervezetet az a vád, hogy csak kritizálják az állami beruházást, felkérték a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) a közreműködésre, és meghirdették azt a pályázatot, aminek eredményeként a hallgatók készítettek alternatív terveket a Fertő-parti beruházásra. A résztvevők bizonyították - fogalmazott Major Gyula -, hogy az élet nem fekete-fehér, nem csak igen és nem. Ennél bonyolultabb és színesebb. Ahogy a Fertő is.
Csomay Zsófia Ybl-díjas magyar építész, belsőépítész, érdemes művész, címzetes egyetemi tanár elmesélte, tizenöt hallgatójuk jelentkezett a feladatra. Amikor lejöttek a fertőrákosi öbölbe, megdöbbentek. "Megrendítő volt, amit láttunk, ugyanakkor ez az érzés hajtóerőnek bizonyult a tervezésnél. Hajtotta a diákokat a vágy, hogy tényleg valami mást kínáljanak. A Úgy gondolták, nincs szükség hatalmas épületekre, hiszen ott vannak Fertőrákos szálláshelyei. A valós igényeket mérték fel" - fogalmazott.
- Az ember és a természet viszonyát vizsgálták a hallgatók és a Fertő esetében visszafogottabb beavatkozást tartottak életszerűnek, gyakorlatias szempontokat gondolva végig - tette hozzá az elmondottakhoz Eke Dániel, a MOME óraadó tanára, a tervek egyik konzulense.
A kiállítás teltházas megnyitója beszélgetéssel folytatódott, amibe már a hallgatóság is bekapcsolódott. Csomay Zsófia elmondta például, hogy az ember a természetet uralni akarja, de meglátása szerint ez sosem vezet jóra. Tölli Balázs megemlítette, hogy többek között azért is fogadta be a Líceum a rendhagyó kiállítást, hogy a gimnazistáknak - főként az alsóbb éveseknek, akik életkoruknál fogva már nem is nagyon emlékezhetnek a tóra és partjára -, meg tudják mutatni, mi mindent jelent, jelenthetne a Fertő.
Az alternatív tervek készítői közül két hallgató utazott a megnyitóra Sopronba. A végzős Posta Rebeka bevallotta, szinte megijedt, amikor először meglátta a betonfalakkal körbevett partot. "A mi tervünk ezeket felhasználta, mert nem akartunk további rombolást." Répás Janka és társai ezzel szemben a betonfalak helyett a rendelkezésre álló terület kettéosztásával több zöldfelületet tervezett és természetes anyagokat használt. De mindegyik terv emberléptékű maradt és természetközeli megoldásokban gondolkodott - emelték ki a hallgatók. Érdekes gondolat volt Csomay Zsófiáé, aki szerint Sopron közelében nem is kellene városi infrastruktúrát megvalósítani a tóparton, mert az a város és a természet egyensúlyát borítja fel. Így erősítik és kiegészítik egymást, de ha az egyensúly elvész, mindkettő gyengül.
A résztvevők közül sokan felelevenítették emlékeiket is. A Fertő Tavi Vitorlás Szövetség egyik alapítója és évtizedeken át titkári teendőinek ellátója, dr. Márkus István a kezdetekről mesélt, bemutatta barátját is, az első versenyeredményeket elért Turzay Györgyöt, sőt, az első trófeákat is. Többen elmesélték élményeiket, megosztották a tóhoz, a cölöpházakhoz kötődő vállalati, közösségi, családi emlékeiket. Volt határőr tisztek és a Fertő nádasában dolgozó vállalkozó is felszólalt.
A megnyitón az ezerarcú Fertőről csak egy-egy profilnak a megemlítésére volt lehetőség, de a következő két hétben minden hétköznap délután újabbakat ismerhetnek meg mélyebben is az érdeklődők. A Fertő Tó Barátai Egyesület Facebook-oldalán a részletes program is elérhető.
