Hittel, hitelesen és hűséggel
Az evangélikus egyház megméri magát intézményeiben. Ez is elhangzott Mészáros Tamás egyházkerületi felügyelő, dr. Lackner Pál volt tábori püspök és Tölli Balázs Líceum-igazgató közötti beszélgetésen, ahol a felügyelőt faggattuk: milyen a jó iskola?
Új ciklusának első hivatalos útja a soproni Líceumba vezette a harmadszor újraválasztott Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület felügyelőjét, Mészáros Tamást. Ez persze csak véletlen volt, az idővonalak szerencsés összjátéka, hiszen az egyházkerületi felügyelő az iskola igazgatótanácsi ülésére érkezett. Lackner Pál nyugalmazott tábori püspökkel és Tölli Balázs igazgatóval viszont volt néhány szabad percük, hogy elbeszélgessenek az evangélikus egyház jövőjét építő iskolákról. Mert nincs kétség; minden befogadó és a szeretet elvén működő, hiteles intézmény jövőt épít. Az iskola pláne.
Mészáros Tamást harmadszor választották meg egyházkerületi felügyelőnek, ezért ha valaki, ő biztosan tudja, milyen a jó evangélikus vezető. Erről is kérdeztük:
- Nem vagyunk egyformák, így csak azt tudom megfogalmazni, én milyen vagyok. Például konfliktuskerülő. Inkább megoldom a problémát legjobb tudásom szerint, így nincs is miért és kivel konfrontálódni. Nagyon fontos a munkámban a támogató közösség és a biztos családi háttér. Szemerei János püspök úrral tizenkét éve dolgozunk együtt, száztíz gyülekezet tartozik hozzánk, van feladatunk bőven. Bár az én munkám jobbára menedzser típusú szemléletet kíván, de egyházi dolgozóként megfelelő spirituális szemlélettel állok a feladatokhoz. Azt szoktam röviden mondani, hogy hittel, hitelesen és hűséggel teszem a dolgom.
- A hitelességre mindig, de napjainkban talán még inkább szükség van. Mit tesz az evangélikus egyház hitelessége megőrzéséért, s azért, hogy mások is megtapasztalják: létező, tisztességes, emberi.
- Ezt nem mondani kell, ebből nem lesz címlapsztori. Nem írhatjuk ki az ajtóra, hogy hitelesek vagyunk. Példát kell mutatni, s ebben úgy érzem, jó úton is járunk. Az evangélikus egyház társadalmi elfogadottságát mutatja például, hogy nálunk nőtt az adók egy százalékos felajánlása. A számokból az is látszik, hogy többen jelölték az evangélikusokat az egy százalékuk kedvezményezettjének, mint ahányan tagjai az egyháznak.
- Hogyan lehet a jó példát szélesebb körben is megismertetni?
- Például az intézményeken keresztül. A Líceum egyik küldetése is ez. Hiteles pedagógusokkal, nyitott szemlélettel, befogadó iskolaként mutat egy jól működő, hiteles és eredményes példát.
- Többek között azzal is, hogy más felekezetűek is tanulnak és tanítanak itt?
- Akár ezzel is. A közösség a fontos és a minőség. Keresztények vagyunk. Száz évvel ezelőtt a vegyes házasságok is ritkák voltak, ma már nem az a prioritás, hogy azonos egyházhoz tartozzanak a fiatalok, hanem az, hogy vallásukat gyakorló hívő keresztények legyenek. Megvannak ennek a tradíciói nálunk. Az iskolában is a közösség a legfontosabb. Ha a Dunántúlon úgy ismerik a Líceumot, mint ahol keresztény szellemben minőségi oktatás folyik, ahol a diák szellemi és lelki fejlődése a legfontosabb, akkor nem csak az evangélikusok fogják ide íratni a gyerekeiket. Így, az iskolákon és más intézményeken keresztül tudunk a leghitelesebben felmutatni értékeket.
- Mit vár el az egyház az iskoláitól?
- Azt, hogy a jövő evangélikusait, lelkészeit, presbitereit, a jövő keresztényeit nevelje ki. Az egyház megméri magát az intézményeiben.
- És mit adnak az evangélikus iskolák a diákoknak és családjaiknak, amit más esetleg nem?
- Értékrendet. Azt mondják, nincs evangélikus matematika vagy biológia, de mégis van. Azt a plusz értéket, ami egy-egy tudományág mögött lehet, azt megadják intézményeink. Például a Líceumban végzett világhírű tudósokról is beszél a pedagógus, vagy evangélikus Nobel-díjasainkról. Vagy keresztény szemlélettel, tudományetikai oldalról is megvilágítva közelít meg egy-egy témát. Rengeteg lehetőség van. A Líceumban mindennek rendkívüli hagyománya van. Nem lehet véletlen, hogy az egyházkerület lelkészeinek többsége licista öregdiák.
- Száztíz gyülekezet tartozik a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerülethez, nyilván találkozik súlyosabb problémákkal, nehéz helyzetekkel.
- Természetesen. Nálunk is vannak kiégett, elfáradt lelkészek, utat kereső egyháztagok, félresikerült megoldások. A nehézségeket egyrészt igyekszünk megelőzni, a prevenció kifejezetten hangsúlyos, másrészt ha megtörtént a baj, akkor azzal szembenézünk. A hitelesség itt is érvényesül, nem akarunk másnak látszani.
