LíceumFest: aki érti, beépítheti
Tartalmas beszélgetések irodalomról, zenéről, filmről, képzőművészetről, színházról és közéletről - a LíceumFest első napja erős volt annak, aki figyelt.
Belefér-e az irodalmi nyelvbe a csúnya szó? Például erről is elmondta véleményét Erdős Virág költő, akivel Tölli Balázs igazgató beszélgetett a 2025-ös LíceumFest első napján. A József Attila-díjas magyar költő, író, drámaíró szerint az írónak az élet nyelvét kell használnia ahhoz, hogy hiteles legyen, márpedig az életben ott vannak az indulatszavak. "Van, amikor a költőnek kiabálnia kell" - jelentette ki Erdős Virág, aki tartalmas beszélgetést folytatott Tölli Balázzsal. Aki hallotta őket, közelebb került a magyar irodalomhoz.
Csak a felületes szemlélőnek szólt másról az eszmecsere a szomszédos teremben. Roznár Levente vetített is részeket a Különös történések a Szondi utcában című YouTube-animációiból. Akik most találkoztak először a karaktereivel talán megdöbbentek, ugyanakkor élvezték is a szókimondó párbeszédeket. Folyi Ádám és Szabó Kata kérdezték az alkotót, aki Petőfit is visszahozta egy időgéppel a sorozatába, sőt, a Partizán stúdiójába is beültette. "A Szondi utca lakóinak élete visszaadja azt, amiben élünk, nehéz lenne tehát kihagyni a politikát. A cél nem az állásfoglalás, hanem az, hogy lássuk magunkat kívülről, észrevegyük az ellentmondásokat és tudjunk röhögni is rajtuk. Tükröt tart, ami görbe tükörnek tűnik, de nem az" - fogalmazott Roznár Levente.
Komáromi Sándor és ifjú színészei is tükröt tartottak a díszteremben, kevésbé mulatságosan, annál inkább meggyőzően. A cigány legendákból vett történet az előítéletekről szólt. "Akiben gyűlölet van, az önmagát bántja a legtöbbet" - hangzott el a darabban, aminek leghangsúlyosabb mondata is mindent elárul: "Ezek nem mi vagyunk!".
Szénási Ferenc karikaturista is illeszkedett a "görbe tükröt" tartók csoportjába. Ő rajzain keresztül mondja el, mit gondol a világról, a közéletről, jelenről és jövőről. A szatíra erős műfaj, amiben a nevetés csak másodlagos. Inkább elgondolkodni (kellene) rajtuk. "Szembeállítok dolgokat, és a kifordított helyzetekből adódik a humor" - mondta rajzairól Szénási Ferenc, akit Molnár Anna Zsófia kérdezett.
Svélecz Hanna volt a házigazdája Páder Petra öregdiáknak, aki a papréti Zsinagógában osztotta meg személyes történeteit többek között arról, hogy lett a licistából keresett színésznő.
Mi az olvasói elvárás a versekkel kapcsolatban? A költő hozza mindig ugyanazt, de közben legyen képes megújulni is? A látszólagos ellentmondás nehézségeiről is beszélgetett Boros Luca Horváth Florencia és Bende Tamás költőkkel. "A verset a naplóírástól az különbözteti meg, hogy előbbiben mindnyájan felismerhetjük magunkat" - állapították meg a fiatal szerzők.
Kiss Dávid is az irodalmi vonalat erősítette. A licista öregdiák Takács Andrea tanárnővel beszélgetett, verseiből is felolvasott, sőt, elmesélte keletkezésük különös történeteit...
A tornateremben a Líceumi Zenekar megzenésített Berzsenyi verseket adott elő meggyőző erővel, Földesi Bendegúzzal kiegészülve. Rozsonits Tamás volt a vendégük, akinek szemmel láthatóan bejött a zene. Az egykori licista, most zenei szakíró, mesélt az iskolai emlékeiről és elismeréssel szólt a Líceumról és a gimnázium vezetéséről. "Az az iskola, amelyik beengedi a rockzenét a falai közé, sőt, a zenekarának próbatermet biztosít, az egy fantasztikus hely!' - állapította meg. Ő is itt volt diák, amikor a Moby Dick zenekart megismerte, aminek később a dobosa lett.
Maradva a zenénél: a Líceum Acoustic a hangszeres zenével ismertette meg a diákokat, már akikben volt elég kíváncsiság ahhoz, hogy kézbe vegyék a különös hangszereket.
"Meg kell találnod, azt, amit szeretsz, hogy abban kiteljesedhess. Kockázatot is kell vállalni a cél érdekében" - ajánlotta a diákoknak Szemerey Bence operatőr. Varga Bernát okosan kérdezte, így sok minden kiderült. Az például, hogy az ugyancsak öregdiák Bence szerint csak a középszerűek tartanak a mesterséges intelligenciától, ami a kreatív embert soha nem fogja tudni helyettesíteni. "A lehetőséget kell meglátni és megtalálni az Al-ben!" - állította, saját példákat is felhozva erre. A kérdésre, hogy mit adott neki a Líceum, aminek később igazán hasznát vette, elgondolkodva felelt:
"Itt szabad volt kérdezni, kételkedni, és elmondhattuk a véleményünket is. Szerintem attól igazán elit ez a gimnázium, hogy hagy gondolkodni".