"Önöknek hála bennünk a létra"

Tizenkét dillió dollár volt annak a shownak a tétje, amivel a 12.D megnevettette és meg is hatotta a meghívottakat a szalagavató estjükön. A Legyen Ön is dilliomos című „tévéműsor” rendezői mindenre gondoltak: a díszterem elegáns orfeummá változott, a megnyerhető dollárokat Nagy Róza osztályfőnök koronás portréja díszítette, voltak elegáns és frappáns műsorvezetők, tapsoltatók és kacagtatók, no és persze volt a műsor, azaz a vetélkedő. Az előre elrendezett asztaltársaságoknak fel kellett ismerniük a tanárparódiák főszereplőit, azaz saját magukat vagy kollégáik valamelyikét, s egy előre elkészített szavazólapon bejelölni a megfelelő válaszokat. A kabaré vidámsága mellé így némi izgalom is vegyült, elvégre a verseny az verseny, és nyerni mindenki szeret.

A második fordulóban a színpadra vonuló négy diák közül kellett kiválasztani, ki szerepel a kivetített kisgyerekkori képen. Nem volt könnyű feladat... A vetélkedő harmadik fordulójában újra tanárparódiák következtek, de ebben is volt egy kis csavar: Hogy is volt? címmel a jelenetekben szereplő pedagógusok egy-egy jellegzetes szokását kellett kiválasztani négy lehetséges közül. A fordulók között ötletes reklámszünetek, viccek és saját kisfilmek szórakoztatták a nagyérdeműt. A vetélkedő végén egyébként hirdettek nyertest, de akkor már mindenki tudta: itt ma mindenki nyer.

- Most még tele a szívünk szép emlékekkel, de mégis szorít valami, tudjuk, együtt már nincs sok időnk. Mi is szalagosak lettünk. Tegnap még gyerekek voltunk, most pedig majdnem felnőttek - kezdte beszédét az osztály nevében Bor Eszter. Elmondta, hogy az iskola volt számukra éveken keresztül a második otthon, s hogy szüleik után tanáraiknak tartoznak a legnagyobb köszönettel.

- Olyan iskolába járhattunk, ahol a legjobb pedagógusoktól tanulhattunk. Önöknek hála bennünk a létra - utalt Eszter Weöres Sándor örökérvényű sorára: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra”.

- Egy családban mindenkinek megvan a saját egyénisége, mindenkinek megvannak az értékei. Nincs ez másként nálunk sem. Lehet, hogy hiánytalanul fel sem tudnám sorolni a sportágakat, amelyekbe profi vagy amatőr szinten rengeteg energiát fektettetek, néhányan nagyszerű eredményeket értetek el: kosárlabda, vízilabda, labdarúgás, a tánc különböző formái, vívás, lovaglás, motorozás, kondizás. De említhetem a tehetséges rajzosainkat, az idegen nyelvek terén ügyes tanulókat, a jó szervezőket, illetve azokat, akikre maximálisan lehet számítani a rájuk bízott vagy önként vállalt feladatok elvégzésében - szólt osztályához Nagy Róza tanárnő a családi kapcsolatok példáján mutatva be a közösség működését.

- Biztos vagyok benne, hogy ebben a sokrétű családi kapcsolatrendszerben mi is hatottunk rátok. És őszintén remélem, hogy nem csak a fejetekbe tömött rengeteg tananyaggal – az évszámokkal, a memoriterekkel, nyelvtani szabályokkal, képletekkel, a természeti folyamatok, jelenségek összefüggéseivel, vagy a múlt héten tudomásomra jutott lényeges információval, miszerint „a szinusz- és koszinusztétellel mindent ki lehet számolni”, hanem emberként is... A hátralévő hónapokban még gyűjtsétek, raktározzátok el a számotokra fontos dolgokat - ajánlotta meghatódott tanítványainak, akik ezek után megkapták a szalagokat is.

Tölli Balázs igazgató gratulált végül a színvonalas műsorhoz és a 12.D-seknek is „átadta” az év igéjét: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!”

- A Líceumban intimebbek a szalagavatók és azt is megmutatják, hogy tud egy osztály, egy közösség békességben együttműködni. Száz nappal a matura előtt most már Önök is viselhetik a jelet, ami megmutatja hová tartoznak: a Líceumhoz és egymáshoz - fogalmazott az igazgató.