Pozsonyban a reformkor nyomában
V. Ferdinánd pozsonyi koronázásának állomásait járták be azok a tizenegyedik évfolyamos licisták, akik részt vettek a rendhagyó reformkori túrán.
Tizennyolc licistát vitt pozsonyi kirándulásra Kóczán Gergely és három kollégája: Sztrókay Edit, Sas Eszter és Jakab Johanna. A tizenegyedik évfolyamnak meghirdetett túra V. Ferdinánd koronázási menetének állomásait járta be. 1830. szeptember 28-án volt a nagy nap, amikor I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király és a Bourbon-házból való Mária Terézia Karolina nápoly–szicíliai királyi hercegnő fiának fejére feltették a magyar koronát. Ő volt az utolsó magyar király, akit Pozsonyban koronáztak meg, s ő volt az az uralkodó, akit 1848. december 2-án az udvari kamarilla lemondatott minden címéről.
A licisták nem csak V. Ferdinándról ismerhettek meg a túra során érdekes és értékes tudnivalót, hanem a tizenegyedikes történelemkönyvek egyik fontos fejezetéről, a reformkorról is. És persze bejárták Pozsonyt! Ott voltak a prímási palota galériájában, a koronázási templomban, vagyis a Szent Márton dómban, jártak az egyetemi könyvtárnál, ahol közel kétszáz éve a pozsonyi országgyűlés alsótáblája, azaz a közrendiek tanácskoztak. A licisták megnézték a pozsonyi várat és elsétáltak a Duna parton arra a helyre is, ahol valaha a koronázó domb állt. Kóczán Gergely tanár úr minden állomáson elmondta a helyhez kapcsolódó tudnivalókat, a diákok elé tárva azt is, milyen lehetett a reformkori Pozsony.
