Rendhagyó élmény a zene világnapján
Október elseje a zene világnapja. A Líceum rendhagyó órával tette ezt emlékezetessé, amiben a legnagyobb szerep Eduard Kutrowatznak, a doborjáni Liszt-ház intendánsának jutott, de sokat adott az élményhez Cser Barna licista is.
Az elismert hegedűművész és karmester Yehudi Menuhin kezdeményezése 1975. október 1-jén ünnepelték először a zene világnapját, azóta ezen a napon világszerte számos koncertet, flashmobot és más zenei eseményt rendeznek a nagyvilágban. A Líceum rendhagyó órával ünnepelt, ami nemcsak attól lett rendhagyó, hogy a díszteremben tartották, hanem az élménytől is.
"A zene a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a melódia a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti" – idézte Yehudi Menuhin gondolatait Takács Andrea tanárnő, majd Tölli Balázs igazgató mutatta be a gimnázium vendégeit: Eduard Kutrowatzot, a doborjáni Liszt-ház intendánsát, zongoraművészt és Gátas Józsefet, a Liszt-ház vezetőjét, licista öregdiákot. Akkor még a tanárnő sem sejtette, hogy lesz az órának még egy fontos szereplője...
Eduard Kutrowatz gyönyörű zongorajátéka varázslatos hangulatot teremtett a teremben, ezt egészítette ki tájékoztatóival és saját élményeivel. Kiderült például, hogy Sopronban vásárolta meg első Liszt-kottáit, s az akkori valutaszabályok miatt egy nap többször kellett a határon megfordulnia. "Ti vagytok a jövő! Azt kell Liszttől megtanulnotok, hogy a szépséget meg kell látni és át kell lépni a határokat. Nem csak az államok közöttit, hanem a saját, belső határokat is. Meg lesz az eredménye" - ajánlotta hallgatóságának. "A zene szebbé teszi a világot!" - hangsúlyozta, és be is bizonyította.
Két Liszt-darab eljátszása között megkérdezte ugyanis, ki tud zongorázni. A teremben ülő Cser Barna is feltette a kezét. Eduard Kutrowatz felhívta a színpadra, előbb megkérte, hogy játszon valamit, majd látva Barna tehetségét azt tudakolta, lenne-e kedve improvizálni vele a hangszeren. Barnát nem kellett unszolni, lelkesen ült a művész mellé, s tíz másodperc sem kellett, hogy a két zongorista egymásra hangolódjon. Olyan közös örömzenélésbe kezdtek a billentyűk fölött, hogy valószínűleg mindenkinek tátva maradt a szája.
Eduard Kutrowatz szerint a kultúra lényege, hogy érzelmeket vált ki. A líceumi minikoncert ennek alapján igazán rendhagyó kulturális esemény volt.