Sopron elvesztett most egy nagy embert

Őszinte megrendüléssel gyászolja fél Európa Horváth Pétert, a kontrollingpápát, aki szakmája kiválósága volt, ugyanakkor az értékre mindenben figyelő mecénás is. Kevesen tudják, hogy visszajárt szülővárosába, és szeretett iskolájába, a Líceumba is.


Horváth Pétert polgári származása miatt az 50-es években nem vették fel az egyetemre, munkásnak állt, és olyan jól teljesített, hogy a szocialista felsőoktatás kapui megnyíltak előtte. A Műegyetemet azonban csak elkezdeni tudta, az 56-os forradalomban „még ment a többiekkel”, de amikor a szovjet tankok bejöttek, akkor Sopronba ment, majd onnan a zöldhatárra - derül ki abból a portréból, amit Horváth Péterrel beszélgetve a Forbes készített vele még 2014-ben. A közgazdászok előtt jól ismert szakember tehát Németországba került, ahol nemcsak fényes karriert épített, de a maga területén egyedülállót alkotott. A Müncheni Egyetemen lett a kontrolling megszállottja, mérnökként egyre jobban érdekelték a céges háttérfolyamatok, azt kutatta, hogyan tud egy vállalat minél hatékonyabb lenni. A kontrolling területe Európában még újdonságnak számított, Horváth Péter viszont doktorált a témából, nem sokkal később megírta az első német nyelvű szakkönyvet is. A kötet ma is alapműve ennek a szakterületnek; több nyelven megjelent, a 14.  kiadásánál tart.

Fotó: IFUA Horvath

Sopron tehát elvesztett most egy nagy embert, aki pedig időnként szerényen itt járt közöttünk. Ha tehette, személyesen vett részt a Líceumi Öregdiák Szövetség ülésein. Tölli Balázsnak, az iskola igazgatójának így nyílt alkalma többször is elbeszélgetni a volt licistával.
- Nagyon remek ember volt, megrendített a halálhíre. Magyartanárként én a kortárs fiatal magyar irodalom egyik legnagyobb mecénását is tiszteltem benne. Szakterületének specialistája volt, de fontos volt számára a kultúra, a művészet. Igazi nagybetűs polgári értékrend szerint élt és gondolkodott, széles látókörrel, kerülve az öncélúságot. Nem is avatkozott be például az ösztöndíjpályázatok elbírálásába, azt rábízta a legnagyobb írókra, költőkre. A mecenatúrát is épp olyan komolyan vette, mint a szakmáját, s éppen úgy magas színvonalra emelte - mondta Horváth Péterről Tölli Balázs.
- Horváth Péter szerette Sopront és szerette a Líceumot. Igazgatóként is gyakran hozom fel példaként az életútját a diákoknak, mert ő volt az az ember, aki nagyon magasra jutott, de nem szédült el. S ami igazán jelleme erőssége volt az az, hogy felelősséget érzett és vállalt is a többi emberért - emlékezett a volt licistára az igazgató.
Horváth Péter 1981-ben alapította meg stuttgarti központtal az IFUA (Institut für Unternehmensanalysen) vállalatelemző intézetet. 1989-ben Budapesten az IFUA Horváthot is létrehozta, ami azóta Magyarország egyik legnagyobb vezetési tanácsadó cégévé vált. Több mint ezer magasan képzett munkatársat foglalkoztat Németországban, Magyarországon, Ausztriában, Svájcban, Romániában, Olaszországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben.
2001-ben megalapította az International Performance Research Institute (IPRI) nonprofit kutatóintézetet, elkötelezett volt nemcsak a művészetek, a tudomány, hanem a nemzetközi együttműködés előmozdítása mellett is. A 2002-től működő Horváth Péter Alapítvány ösztöndíjakkal támogatja a fiatalokat, legyenek akár irodalmárok, zenészek, tudományos pálya előtt állók. Magyarországon a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj fiatal magyar írókat segített, de támogatott kutatásokat, múzeumot, művészt és kultúrát. Támogatta az értéket és az azt létrehozni igyekvő akaratot.
Február 3-án volt 85 éves. Munkatársai a 80. születésnapján lepték meg ezzel a filmes összeállítással: