Tedd ki a szörnyeidet, hogy legyőzhesd őket!

- Közel tíz éve van egy blogom a legnépszerűbb közösségi oldalon, az a címe, hogy Fölnőttségek. Eredetileg drámapedagógiai játékok megosztására szántam, el is ért néhány száz embert, főleg, hogy szerettem kiírni magamból azt is, ha valami felzaklatott vagy nagyon foglalkoztatott. Hat esztendeje van már annak is, hogy az akkor hat éves kislányomat egy reggel zoknikeresés közben találtam a szobájában. Fura volt, mert a lányom felemás zoknikat visel, így szereti, akkori magyarázata szerint azért, mert így nyuszi is, meg kutyus is lehet a lábán. De aznap reggel mégis a zoknija párját kereste. Megértettem, hogy bántották a másmilyen szokásai miatt. El is mesélte részletesen, miket mondtak rá. Megbeszéltük a fájdalmait, de a döntést rábíztam. Néhány perc múlva felemás zokniban és a legkülönlegesebb pulóverében indult iskolába, én pedig a gyerekemet ért bántás miatt felpörgött adrenalinszintemet írással csillapítottam. Az akkor született poszt több mint hetvenezer interakciót és közel negyvenezer megosztást váltott ki - mesél Komáromi Sándor első írásos sikeréről. Ami persze nem az első, "csak" emlékezetes.

Drámapedagógusként a 29. tanévét zárja, mentálhigiénés szakemberként is a sokadikat, több szakon tanít a Pannon Egyetemen, forgatókönyveket ír, színházaknak dolgozik, táborokat szervez és diákoknak tart drámapedagógiai órákat. De valójában mindig is író akart lenni. Így hát az lett.

A bántalmazó kultúra című könyvét egy hét alatt írta meg. Persze voltak töredékek, amiket csak beemelni kellett, de a koncepció egy pillanat alatt született meg, a mondanivaló pedig nagyon mondatokká akart formálódni. Nyilván azért, hogy másoknak segítsen.

- Sokat vagyok diákok között, alapvetően gyerekcentrikus pedagógusnak tartom magam. Tanulok tőlük. Ha nem ezt tenném, már nem tudnám követni őket. Érteni akarom a problémáikat. A drámapedagógiai foglalkozásokban az a szenzációs, hogy játék közben akaratlanul is kiteszik a szörnyeiket, amik így láthatóvá és megnevezhetőkké válnak. A felnőttek világában is így működik: ha nevén nevezed a problémát, máris meggyengítetted - mondja Komáromi Sándor.

A 49 éves pedagógus elismeri, neki is egyre nehezebb megértenie a mai tizenéveseket, de ennek egészen újszerű magyarázatát adja. A könyvben is ír arról, mennyire fontos, hogy ki milyen mintázatban nő fel. Az X generációnak még voltak meséi, legendái, az Y és Z generációnak ott volt Harry Potter, de az alfásoknál és bétásoknál már töredezettebb, gyorsabban változó az a mitológiai alap, ami mintázatot adna, megtanítaná őket a jó és rossz, a tisztesség, bátorság, hűség alapfogalmaira. Ők az interneten keresztül rengeteg információt kapnak, de ezek nem adnak semmit, pusztán pillanatnyi reakciót váltanak ki.

- A Bántalmazó kultúra elsősorban fiatal felnőtteknek szól, azért írtam meg a könyvet, hogy építsünk fel közösen egy új struktúrát, ami segít egy egészséges generáció felnevelésében. Hogy az előttünk élt generációk csőlátása végül ne anarchiába csapjon át, hogy a kóros folyamatok ne rögzüljenek. Történelmi példákon és a saját tapasztalataimat elmesélve reflektálok a körülöttünk lévő világra. Meg is nevezek húsz bántalmazó mechanizmust, mint például a hatalmi asszimetria, a felelősség áttolása, ami a leuralás vagy az áldozathibáztatás alapja - sorolja a rossz mintákat Komáromi Sándor.

A könyv fontos üzenete, hogy a traumákból - legyenek azok egyéniek vagy társadalmi szintűek - csak közösségben lehet felgyógyulni. A szerző azt sem titkolja, hogy "a szembenézés soha nem kényelmes és soha nem fájdalommentes. De a történelem minden példája azt mutatja: autonómia nélkül nincs gyógyulás, és kimondás nélkül nincs autonómia. A kérdés nem az, hogy ez a munka konfliktusos-e. Nyugodjunk bele, az. A kérdés az, hogy meddig hisszük még el, hogy a hallgatás megvéd bennünket. Mert mindaddig, amíg nem bontjuk elemeire, a bántalmazó kultúra életünk része marad. Ott lesz a hétköznapjainkban, a családi tereinkben és mélyen, a lelkünk legmélyén".

A változást, a lelki építkezést, a túlélést, de inkább a megélést segítő kiutak könyve a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg és minden könyvesboltban kapható. Mindnyájunk érdeke, hogy megértsük végre: még az erőszakmentes bántalmazás is bántalmazás, és ha kollektív tapasztalattá válik, sohasem szabadulunk tőle.