Történelmi helyszíneken, örökségek nyomában
A Líceum és az Evangélikus Egyház támogatásával törifaktosok kirándultak Budapestre. Történelmi helyszíneket jártak be, s nemcsak információkkal, élményekkel is gazdagodtak.
A már hagyományosnak számító, történelmi ismereteket nyújtó programot Sztrókay Edit, Locsmándi-Kozák Viola, Csizmazia Csenge és Barlai Zsófia tanárnők állították össze a faktos licistáknak. A hajnali vonatozás után október 14-én két sétával indítottak: a tizenegyedikesek az 1848-as március 15-i forradalom ikonikus helyszíneit látogatták végig, Petőfi és Jókai nyomába eredve, cikázva Pest belvárosában. És – stílusosan – a kávé sem maradhatott ki sokaknak - számolt be a kirándulásról Barlai tanárnő.
A tizenkettedikesek a budapesti gettó utcáin sétálva emlékeztek meg zsidó honfitársaink szenvedéseiről. Az Evangélikus Múzeumban is különváltak a csoportok: a tizenegyedikesek az interaktív elemekkel gazdagított Luther öröksége című kiállítást tekintették meg, a tizenkettedikesek pedig Sztehló Gábor embermentő tevékenységét láthatták új színben a kreatív múzeumpedagógiai foglalkozás keretében, enyhítve a gettó borzalmainak nyomasztó hatását.
A következő program a Budapesti Történeti Múzeum alagsorába vezetette a licistákat. Itt Beatrix királyné gótikus fogadóteremben egyesek először tisztázták, mi köze a középkori kályhacsempe sárkányának Drakula grófhoz, majd a Fekete Sereg katonáinak bőrébe bújtak, megtanultak XV. századi módon harcolni, korhű kiegészítők segítségével.
Egy másik társaság a kora újkori hadügyi forradalom rejtélyeivel ismerkedtek Buda visszafoglalása kapcsán. Bár kovakővel tudtak tüzet csiholni, hogy a kanócot meggyújtsák, sajnálattal jelentette a tanárnő, hogy a társasjáték során Budát nem tudták visszafoglalni...
A harmadik csoport a gótika és a reneszánsz építészeti jellegzetességeit tanulmányozta, majd két gyönyörű várat építettek kartonból, reneszánsz és barokk stílusjegyeket elegánsan keverve.
A program végén még a múzeum Budapest-kiállítására is maradt idő és figyelem. A város történetét sok szempontból megcsodálhatták a licisták – pont úgy, ahogy az ablakokból látszó, őszi színekbe burkolódzó Gellért-hegyet és a fényes Dunát.
Alaposan elfáradva, de élményekben gazdagon tértek haza a történelem iránt érdeklődő licisták és tanáraik - zárul a beszámoló.