Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké. (Dán 12,3)
Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. (Zsid 13,7)




Egyéb szervezetek


Deákkúti Vármegye

Megalakulása: 1827.

A magyar viselet, a magyar zene, tánc és a magyar nyelv ápolására hozták létre; formailag a magyar vármegye és a protestáns egyházkerület mintáját követték. Helyi központnak a soproni erdők délnyugati részében levő kis forrást, a mai Deák-kutat választották. Évenként itt rendezték meg híres diák-majálisukat. Zeneszóval vonultak ki a forráshoz, és a táncot zeneelőadások, énekek és szavalatok előzték meg.

Munkáját az ifjúság öntevékenysége jellemezte. 1827-ben, 1833-ban és 1847-ben hoztak a tagok „törvényeket” működésükről. A szabadságharc bukása után működése szünetelt, csak az 1860-as évek elején kelt újra életre. 1864. május 31-én tartottak újra majálist.

Ifjúsági tornaegyletet alapítottak, irodalmi pályázatokat hirdettek, folyóiratot adtak ki Bimbófüzér címmel 1864-ben. Kézzel írták, több mint 100 példányban.

1868-ban a Deák-kútnál tartott avatóünnepségen díszes selyemzászlót kapott a Vármegye. A zászló a líceum zászlójává vált, de a második világháború végén elveszett.

Utolsó egyetemes gyűlését a Vármegye 1883. május 3-án tartotta.

Az első főispán Horváth Dániel, az első főjegyző Zmeskál István volt.

Folyóiratuk:

   Szünórák  (1841-től)

   Szerkesztő: Pákh Albert

   Bimbófüzér (1864-től)
   Szerkesztői: Támer János
                       Bognár Endre
                       Gombocz Miklós
                       Gyurátz Ferenc
                       Bancsó Antal
                        Zábrák Dénes

A Deákkúti Vármegye történetét 1873-ban írta meg Zábrák Dénes.

 


Ének- és Zenekör

Ifjúsági Zenetársaság

 1869-ben jött létre a 18 tagból álló társaság, amely Király József Pál képezdei igazgatót választotta elnökének s Kapi Gyula képezdei tanárt alelnökének. Az „Ifjusági zenetársaság” alapszabályát, célját, teendőit a december 5-i első ülésen elfogadták. A 28 §-ból álló, négytagú bizottmány által szerkesztett Alapszabályt a második ülésen, december 11-én szentesítették, kimondván, hogy a zenetársaság a „soproni ev. főgymnasium, theologia, s seminarium zene-értő s kedvelő ifjuságának egyesülete”, s „ legfőbb hatósága az ev. lyceumi kar” célja „ a tagoknak tért nyitni zeneszerzési s gyakorlati tehetségeik kifejtésére”, „ a zene-irodalmat, különösen a hazait, ápolni s elő mozdítani.” December 18-án tartották harmadik ülésüket, s tulajdonképpen ezzel az üléssel kezdték meg működésüket, a zenekar - nyitányként - Mosonyi Mihály „magyaros jellemü” Bandérium-indulóját játszotta.

A közös zenei önképzőkör, a Zenetársaság 1895-ben ünnepelte 25 éves fennállását. A jubileumon tiszteletbeli taggá avatták Altdörfer Viktor orgonistát és zongoraművészt, Kapi Gyula igazgatót, dr. Arnhold Károly ügyvédet, Manninger Vilmos orvosnövendéket és Dukavits Vilmos joghallgatót.

Létszámuk ekkor 93 fő, 65 gimnazista, 20 tanítóképzős és 8 teológus.

 

 

Ifjúsági Magyar Gyorsírókör

 1865-ben alakult meg Haner Sándor vezetésével. Az 1870-es évek végén egyesültek a Deákkúti Vármegyével, majd 1886-1945-ig ismét önállóan működtek.

 Lapjuk :Soproni Gyorsíró

Kiadvány: Mórotz Kálmán: A soproni ág.hitv.ev. lyceum főgymnasiumi gyorsírókörének története. Sopron, 1896.

 



Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium
Evangelisches Dániel Berzsenyi (Lyzeum) Gymnasium und Internat
H-9401 Sopron, Széchenyi tér 11. Pf.: 77
Telefon: (00 36) 99/512-430 , Fax: (00 36) 99/512-444